Hans Seyfridt házipatikája és eceteskönyvecskéje (1609-1633); B sorozat, 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 1995)

Bevezetés

BEVEZETÉS 1. „Haüß Arczney vnd Essig Biechlein den 8. Febr(uary) 1617 Hannß Seyfridt gehörig" — ezt írta a kézirat új tulajdonosa vagy a könyvkötője arra a pergamenlapra (ma a városi levéltár középkori liturgiái kódextöredékeinek 260. sz. darabja), amelybe a kézirat kötve volt. Seyfridt János ebben az időben bécsi kereskedő volt, aki 1625-ben Sopronba települt át, ahol 1626.november 27-én polgárjogot szerzett (vö. Házi Jenő: Soproni polgárcsaládok 1535— 1848. Budapest, 1982, 10178.sz.). Bizonyára azokhoz az osztrák protestánsokhoz tartozott, akik hitükhöz ragaszkodtak, s ezért Ausztriát el kellett hagyniok, Sopronban, a szabad királyi városban kellett menedéket kémiök. Közéjük tartozott meg pl. Rauch Andris, Sopron első jelentős muzsikusa (vö. Pausz, fosef: Andre. Rauch. Ein evangelischer Musiker— 1592 bis 1656. Wien, 1992V nl:i luZo. március 15-én telepedett le Sopronban . A kézirat Seyfridt Jánossal került Sopronba, Seyfridt János halála után, ill. fiának, Zakariásnak (polgár 1638.10.01 óta) vagy unokájának, János Ernőnek (polgár 1674.01.22 óta) halála után a városi levéltárba (jelzete: Kéziratok 38. sz.). 2. A kézirat egy receptgyűjteményt tartalmaz, amelyben keltezetlen és keltezett bejegyzések találhatók. A keltezések arra az időpontra vonatkoznak, amikor a kézirat egyik tulajdonosa, ill. használója valakitől megkapta a receptet, a kéziratba való bejegyzés időpontja tehát csak post quem lehet. Mint pl. az utolsó bejegyzésben, a vízkór elleni, 1633. augusztus 4-1 keltezésű, tehát soproni bejegyzésű receptben (211. lap; a kézirat paginálása Házi Jenő városi főlevéltárostol származik): ezt követik a 216. és a 217. lapon augusztus 28-i, ill. augusztus 27-i keltezésű receptek. A 212—215., ill. 218—219. sz. lapokon nem recepteket, hanem családi feljegyzéseket találunk a kéziratnak egyik ismeretlen tulajdonosától, mégpedig 1609. december 15-től 1612. április 26-ig. Az 1609-es és az 1633-as évszámokkal tehát csak megközelítően kelteztük a kéziratot: az egyes kezek ante quem is, post quem is részt vehettek a kézirat szerkesztésében. A kéziratban nyolc kéz munkája figyelhető meg: a nyolcadik kéz éppen az imént említett ismeretlen tulajdonosé, aki azonban egyetlen receptet sem jegyzett be a kéziratba. Fontos a 221. lapon fent egy egyetlen, a második kéztől származó sor: „Zum Khatarine markht (nov. 25) im 1612 hab..." A bejegyzés nem folytatódik, át van húzva, de bizonyítja, hogy a második kéz 1612-ben részt vett a kézirat szerkesztésében. A második kéz már a 16. laptól kezdve, váltakozva az első kézzel és a további kezekkel, részt vett a kézirat szerkesztésében. Mikor kezdte