Moritz Pál kalmár üzleti könyve 1520-1229; B sorozat, 1. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 1994)

Bevezetés

György utca 1. sz. házban. Áruválasztéka megismerhető az adósok könyvéből (vö. a tárgymutatót). Ehhez értékes kiegészítést nyújtanak a bécsújhelyi Funck-cég üzleti könyvei Moritz Pál vásárlásairól 1516-tól 1528. augusztus 17-ig, valamint mostohafia vásárlásairól 1518. július 15-től 1521. novemberéig, özvegyének, ill. az özvegy második férjének, Andrásnak vásárlásairól 1523-ban és 1524-ben (vö. még a német nyelvű bevezetést). Már említettük, hogy Moritz Pált 1529. április 24-én ismét beválasztották a belső tanécsba. Ebben az időben a város már erőteljesen készülődött a török várható támadása ellen (SSz. 1983, 206). Moritz Pál és felesége még Buda eleste (szeptember 7) előtt, pontosabban augusztus 31-e és szeptember 13-a között, minden ezüstneműjüket, ékszerüket, legjobb ruháikat és lovaikat összeszedve, Alsó-Ausztriába menekültek. Itt Hainfeldtől délre, Kleinzellben minden vagyonukat elrabolták (Lad. XI fasc. 1 nr. 5). Augusztus 30-31.én, amikor a gabonadézsmát kivetették, még Sopronban voltak, szeptember 14-én jöttek vissza: Moritz Pál 1530. január 25-ig, tehát Bécs ostroma (szeptember 16—október 14) idején is városi kamarás. Ebben az időben végrendelet nélkül hunyt el: az 1530. évi 6 forint adót már özvegye fizeti ki (SSz. 1993, 39). Március 4-én ő számol el férjének városbírói (1526/27, 1527/28) és kamarásmesteri működéséről, so er von vnnser vnd gemainer stat wegen gehanndelet (1/7: 378-379). Még övé a major (SSz. 1993, 36). Folytatja az üzletet, amint ez Nagy Balázs kamarásmester még kiadatlan 1530. évi számadáskönyvéből kitűnik, amely szerint 1530. augusztus 27-én a várostorny kifestéséhez szükséges festékhez olajat vettek tőle (82. lap). Az adósok könyvében a második, a harmadik és a negyedik kéz bejegyzéseiből ismerjük a különböző elszámolásokat és kifizetéseket. Moritz Pál 400 dénárfontnyi adósságot hagyott hátra: így például 131 font 5 solidusszal a bécsi Lackner-cégnek tartozott, amely ebből 1530. március 12-ig 53 Vi fontot kapott (1/7: 381); március 30-án az adósok könyvében is szereplő, most már elűzött Manusch zsidó 22 soliduszt, majd 10 fontot kap (1/7: 382-384,407-408); április 8-án elégítik ki Moritz Pál mostohagyermekeit, azaz Balázs nyergesmester első házasságából származott Borbálát (most Steiner Kristóf varga feleségét), valamint György Amandus és Márton örököseit anyai és apai örökségük jogán (1/7: 386). 1530 augusztusában Katalin asszony már az addig az első fertályban (SSz. 1993, 33) lakott Mur Kristófnak a felesége: az augusztus 30-31-i gabonadézsma-jegyzékben Moritz Pál majorjában Mur Kristóf rója le a 6 kepét (SSz. 1993, 161). 1531. január 6-án ő fizeti ki az adósok könyvében is szereplő Andreas Ott bécsi kereskedőnek Moritz Pál 10 rénes forintot és 6 solidust kitevő adósságát (1/7: 404). 1531. március 23-án Katalin asszony már nincsen életben, amint ezt Áron, az említett Manusch zsidó fia tanúsította, aki apja helyett Mur Kristóftól átvette az apjának járó 40 dénárfontot (1/7: 406-407). Mur Kristóf elhagyja a Szt. György utca 1. sz. házat és testvéréhez, Mur Jánoshoz költözik a Mészárosok utcájába (SSz. 1993, 271; 1983, 219). mivel az örökösök a házat Bors Benedek soproni kereskedőnek adták el, amit a teljes vételár kifizetése után 1532. április 29-én telekkönyveztek (Gb. 561.sz.). Az örökösök Katalin asszony bécsi testvérei voltak: Kuzinger Leopold, Bonifaz, Anna (most Auer Jakab* soproni nótárius második felesége) és Orsolya (férjnél az alsó-ausztriai Eggenburgban; vö. Lad. XI fasc. 1 nr. 13, 14/b; Lad. LVIII fasc. 5 nr. 40/2). 1531. június 25-én ők és Mur Kristóf egy-egy hitelező nevét egy-egy cédulára írták, majd a cédulákat kisorsolták. Mur Kristófra négy hitelező 145 dénárfontnyi követelése jutott. Ez közös megegyezés eredménye volt, amelyet négy belvárosi polgár, azaz Schützner Pál belső tanácsos, Pauer László kalmár, Winkler Mihály varga és György varga jelenlétében kötöttek (1/7: 425). A Mur Kristófnak jutott