Moritz Pál kalmár üzleti könyve 1520-1229; B sorozat, 1. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 1994)
Bevezetés
május 18-a. A helynév nem vonatkozhat a Sopron vármegyei Zemenyére (ma: Zemendorf Burgenlandban), mivel ennek a falunak nem volt és nincsen saját plébániája, templomi búcsúját a szomszédos Kisboldogasszonyban (Kleinfrauenhaid) pünkösd hétfőjén tartja. Itt tehát csak a Bécsújhelytől keletre feküdt, elpusztult Zemendorf jöhet számításba (vö. Weigl, Heinrich: Historisches Ortsnamenbuch von Nieder Österreich. Wien, 1964-1981, + Zemingdorf). Pickl i.m. 495 szerint a Zemendorfer Kirchzveih Bécsújhelyi szokásos keltezés volt, bár a napját nem határozza meg. Ugyancsak kedvelt keltezés volt Bécsújhelyt a „Prediger Kirchweih": prediger kiriwey Moritz Pálnál is előfordul (46., 50. sz.). Pickl adataiból nem, Moritz adataiból sem állapítható meg a napja. Mégis vö. Predigerkirchweihe 'Sonntag Misericordia' (Unger—Khull: Steirischer Wortschatz. Graz, 1903). Pickl a bécsújhelyi ún. „nagy búcsú" (1518: aüff die Großkirchweichn hie i.m. 189 stb.) időpontját sem mondja meg. Moritz Pálnál (1522: grasse kiriwey 4.sz.) előtte van Szt. Lőrinc napjának vigiliája (1522.08.09), utána Szt. Bertalan napja utáni kedd (08.26). A 4~ ta feria vor der grassen kiriwey itt tehát csak augusztus 13-a lehet, mivel a következő szerda (08.20) Szt. István király ünnepe volt, amelyet Sopronban is, Moritz Pál is megtartottak (vö. 5.sz.: die schteffani regis). A 16.SZ. bejegyzésben Moritz Pál az alsó-ausztriai Laxenburg vására (1522: zu Laxenburger marckht) után keltez, még pedig egy hétfő (09.01) és egy rákövetkező kedd (09.02) között. Itt tehát nem lehet szó a híres laxenburgi országos ökörvásárról (09.14), csak a heti vásár napjáról (vö. Springer, Elisabeth: Laxenburg. Ein Heimatbuch. H.n., é.n. 38). Ezeket a bécsújhelyi vonatkozásokat vajon egyedül csak Moritz Pálnak a bécsújhelyi Alexius Funck-céggel való 1516-1528. évi üzleti kapcsolataival (Pickl i.m. 193-195) lehet magyarázni? Moritz Pálnál az évkezdet változó. Karácsony (12.25): am eritag nach dem heiligen weinacht tag im 21'" (1520.12.31; a következő bejegyzések 1521- bői valók; 26.sz.); yn der wochen nach dem Cristag, so man anhebt zw zelen 1527 iar (18.sz.). — Aprószentek napja (12.28): an aller kindlen tag, so man anhebt zw zelen 1527 iar (1526.12.28; 9.sz.). — Újév napja (01.01): an newen iar, so man an hebt zw zelen 1527 iar(32.sz.); am samstag vor dem newen iar, so man an hebt Zw Zelen 1527 iar (1526.12.29; 45.sz.). Moritz Pál 1520. november 19-én a 8 r . lapon kezdi meg a bejegyzéseket (6.sz.), de még a 3T. lapon is található 1520. december 31-ről bejegyzés (26.sz.). Tőle az utolsó bejegyzés a 102 r . lapon található yn vigilia natiuitatis Christi ym 29 iar, tehát 1529. december 24-ről (56. sz.). Ezen a lapon 1530.február 6-ról már a harmadik kéztől származó bejegyzést olvashatunk: Moritz Pál tehát ekkor már nem élt (vö. még 51. sz.). A 8™. fólión jegyzi fel a Kiscenken lakó Keszőné adósságait 1520. november 19-e és 1528. otóber 28-a között. Azaz látható, hogy ~ legalább is kezdetben - egy-egy gyakoribb vevőjének egy-egy külön fóliót akart szentelni. így találhatók a 6^-7™. lapokon Beham (peham) soproni zsidó feleségének vásárlásai 1521. október 21-től 1523. január 23-ig (folytatása 1525. jan. 2-tól 1526. március 13-ig a 36 r . lapon). A 4™. és az 5™. lapokon olvashatók a bundafoltozónak (Pelzflickerin) nevezett soproni zsidó asszonyra vonatkozó feljegyzések 1521. szeptember 6-tól 1523. március 11-ig, akit csak az adósok könyvéből ismerünk. A latin-német quere An 40 utal a 40™. lapon található folytatásra 1523. március 11-től 1526. augusztus 28-ig, tehát röviddel a soproni zsidók kiűzése előtt (végleges elszámolás 1529. június 1-én). A 3 r . lapot tartja fenn Hausdecker Mátyás javadalmas káplánnak (1522.09.12 —1525.07.18), a 3 V . lap üresen maradt, ugyanígy a 2™., 1™. és a 0 V . lapok is. A 07. lap
