Moritz Pál kalmár üzleti könyve 1520-1229; B sorozat, 1. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 1994)

Bevezetés

lebonyolíthassa. Ekkor magyar (Unger) szolgája volt, aki például 1519-ben az említett Funck-cégnél vásárol be Moritz Pál számára (Pickl i.m. 194). Ez év július 21-én Lánzsér (ma: Landsee Burgenlandban) várúrnője, Gertrude von Weispriach és Sopron közti háborúskodás során a várúrnő fia megrabolja: „Pauln kramer von Odenburg eodem die die roß vnd wagen vnd bei II V-t guldin allerlei kramerei genomen vnd Pauln kramer gefanngen vnd vnderm Lannsee gefurt, her Hanns von Weisbriach isth selbs furmon gewest vnd den Paul kramer geschätzt" (U/6: 353-354). E háborúskodás megszüntetésére folyó tárgyalásokon, november 20-án hat másik polgárral (köztük három belső tanácsossal) Bécsben képviseli a várost. Ekkor már tekintélyes polgár. 1521. október 18-án a nagy tekintélyű Gräzer Kristóf mészáros és polgármester negyedik feleségének egyik végrendeleti tanuja (SSz. 1988, 298); 1522. január 2-án egyik döntőbíró az említett Pullendorfer Mihály és mostohafia között (GedB. 236). 1522. február 1-től az említett Gräzer Kristóf utódjaként a soproni ferencesek gondnoka, azaz templomatyja, s e működéséről értékes számadáskönyvet hagyott ránk (II/5: 367-382). 1522/23-ban a belső tanács tagja, ugyanakkor a belváros egyik adószedője (II/5: 294-296, 321). Pecsétjén ovális keretben pajzs, benne nagyobb, fölötte kisebb P.M. monogram látható (SSz. 1973, 301) (ld. a képet). Ütem am eritag Nach fo/mtfwXl 522.10.14) vormittag ist mein Haws fr aw, margaretha, geschtorben yn 22" jar Vnd am mitwoch (10.15) zwm friie

singen pegraben zw sant michel — írja Moritz Pál a 340. levél versojára (ld. a képet). Aztán hozzáteszi: ütem Am freilag vor thome (12.19) Hab ich genumen katrinan, Ain Jünckhfrawen, ain dochter wolfgangus kuzinger zw wien. A házassági szerződés értelmében Moritz Pál 50 dénárfontot kapott, ő viszont 100 dénárfont móringot biztosított feleségének mindennemű ingó és ingatlan java terhére. Elhalálozás esetére kölcsönösen biztosították egymás örökösödési, ill. haszonélvezeti jogát (1/7: 50-52). Sol Kristóf javadalmas káplánnal és testvérével, Sol Jeromossal, első felesége első házasságából származott fiaival, megegyezik anyai örökségükben: a testvéreknek jár a közösen szerzett ingatlanok fele (másik fele Moritz Pál halála után), megkapják az említett kis házat a Háromháztéren, Jm wingkl Zwischen des Rathauß vnd wolfgang peutler heusern (GerB. 185-186), továbbá még kapnak két szőlőt (Lad. XI fasc. 1 nr. 5). Ebben az időben Moritz Pálnak már van majorja a negyedik fertályban, itt építkezik is, mivel 1523. december 6-án meszet és sok téglát vesz a várostól (II/5: 331). Még mindig bérel kaszálót Harka jobbágyfaluban (II/5: 336, 385); szántóföldjei is voltak, mert például 1529-ben majorjában 8 kepe gabonadézsmát ró le (SSz. 1992, 268); Kópházán, a város másik jobbágyfalujában van rétje (Gb. 519. sz.), Sopronban 7 szőlője (Lad. XI fasc. 1 nr. 5), köztük a Dudles-dűlőben (Gb. 416. sz.). Adója 9 forint (1523, 1524), 10 forint (1525); 1526/27-ben és 1527/28-ban városbíró, tehát adómentes. Bordézsmája 1525-ben 5 x

h akó, házában ugyanakkor a kereskedők és a kalmárok testvérülete (zecha apostolorum) is lerója bordézsmáját, Moritz Pál tehát a testvérület elöljárója volt (II/5:.358; II/6: 370, 382, 406); 1528-ban bordézsmája 6 akó, 1529-ben gabonadézsmája 8 kepe (SSz. 1992, 68, 268). Moritz Pál mozgalmas életéből a várostörténet három mozzanatát kell kiemelnünk. Magos Ferenc, az 1500-ban elhunyt Magos Imre nagykereskedő (Fő tér 7. sz.) fia, 1517-ben sértődötten elhagyta a várost, Sopron város ellenségeinek szolgálatába állt, köztük Gertrude von Weispriach lánzséri várúrnő szolgálatába, megtámadta az utakon a soproniakat és megsarcolta őket. így például Moritz Pál említett magyar szolgájának