Feljegyzési könyv 1492-1543; A sorozat, 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)
A Feljegyzési könyv szerepe Sopron város igazgatásának történetében
Ezzel szemben már az 1520-as, ilierve 1530-as évektől kezdődően jelen van a következetesen egy tematikát vezető kötetek csoportja is. Ebben a körben szerepelnek többek között az 1527-től fennmaradt kamarási elszámolások könyvei {Kammeramtrechnungsbücher), 1533-tól a városi tanács jogszolgáltató tevékenységének döntéseit és végzéseit rögzítő tanácsülési jegyzőkönyvek {Rathsprotocollen), valamint a bevándorolt és polgárjogot nyert személyeket rögzítő polgárfelvételi könyvek (Bürgerbücher) 1535-től rendelkezésre álló keskenyívrétű kötetei. 27 A két időszak között átmenetet képeznek a Gedenkbuch és a vele egy időben használt városi könyvek, amelyek ugyan saját névvel és rendeltetéssel kerültek felfektetésre, ám az eredeti céltól eltérő feljegyzéseket is rögzítettek bennük, vagy vezetésüket hosszútávon nem folytatták. A Gedenkbuch kortársainak tekinthető fenti források közül a legrégebbi a Gerichtsbuch (Bírósági könyv). Az egykorú, bíborszínűre festett, hártyaborítású kötetbe 1423 és 1531 között döntően bírói vonatkozású feljegyzéseket vezettek, ám számos papi reverzális is helyet kapott benne, ugyanakkor mind a Gedenkbuch, mind a Bürgerbüchl und Achtbüchl (Polgárkönyv és büntetések könyve) tartalmaz ide illő bejegyzéseket. 28 Az utóbbi kötet az időszakból rendelkezésreálló hasonló forrásokközülalegvegyesebb tematikájú. Az 1476-1548 közötti évtizedekből részben polgárfelvételekre vonatkozó adatokat tartalmazó bőrkötésű könyvet feltehetően különféle feljegyzésekből utólag állították össze. 29 Ezzel szemben az 1480-ban elkezdett Erstes Grundbuch (Első telekkönyv) a korszak legkövetkezetesebben használt kódexe. Ugyan bőségesen szerepelnek benne adatok huszonkét oltárjavadalom tőkeforgalmára is, ám döntően az ingatlanforgalom ellenőrzésére és rögzítésére szánta a városi tanács. A kötet ennek megfelelően 1553-ig tartalmaz telekkönyvi bejegyzéseket, majd ezt követően Gaspitz Gergely városi nótárius (1551-1579) jóvoltából a Zweites Grundbuc'A-ban (Második telekkönyv) az 1570-es évek végéig sűrűn folytatódnak a hasonló témájú felvallások. 30 A Gedenkbuch fel fektetésével szinte egy időben, 1493-ban döntött a kegyuraságot gyakorló városi tanács az egyházi tőkék ellenőrzésére hivatott külön városi könyv használata mellett. A telekkönyvhöz hasonlóan szintén fatáblára húzott, rézveretű, eredetileg fehér színű, bőrkötésű könyv, a Priesterbuch (Papi könyv) számos papi reverzális mellett harminckét kegyes alapítvány tőkéjének felhasználásáról közöl bőséges adatokat. 31 27 A forrásokról: SVL, IV. A. 1009. c. Cammer Amts Rechnung, Raitt Register, 1527-1848; SVL, IV. A. 1003. a. Rathsprotocoll, Protocollum senatorium, 1533-1848. Az utóbbi sorozat első négy kötetéről már kiadott regeszták illetve mutatók állnak rendelkezésre: Tirnitz - Szakács 1996, és Szakács Anita: Sopron Város Tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái. II. 1555-1569. Sopron, 1997. A polgárkönyvek 1541-ig tartó részei már megjelentek nyomtatásban: Házi II./2. Sopron, 1931, 285-291, míg a továbbiakat lásd: SVL, IV. A. 1003. g. Bürger-Buch von Jahr 1535 bis 1624, 1535-1580, 1612-1624, vö.: Házi Jenő: Soproni polgárcsaládok 1535— 1848. I—II. Budapest, 1982. 28 Házi Jenő - Németh János: Gerichtsbuch - Bírósági Könyv, 1423-1531. Sopron, 2005. A kötet leírásáról lásd Házi Jenő bevezetőjét: 13-15. A Bürgerbüchl und Achtbüchl levéltári jelzete: SVL, IV. A. 1027. Sopron Város Levéltára Mohács előtti okleveleinek gyűjteménye, Dl. 3830. V) Szende Katalin: Polgárnak lenni. A polgárjog megszerzésének elvei és gyakorlata a késő-középkori Sopronban. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv 1 (2006), 85-107. 311 Mollay 1993, illetve SVL, IV. A. 1008. a. cc. Zweites Grundbuch, 1554-1613. 31 Házi IL/6. Sopron, 1943, III-V
