Feljegyzési könyv 1492-1543; A sorozat, 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

A Feljegyzési könyv szerepe Sopron város igazgatásának történetében

A Feljegyzési könyv szerepe Sopron város igazgatásának történetében A Gedenkbuch\ azaz a feljegyzési könyv egyike a soproni levéltárban fennmaradt középkori bejegyzéseket is tartalmazó kódexeknek.

1 Az erősen kopott, puha hártyaborítású kötet a soproni városi írásbeliség terméke. A kiadásához kapcsolódó történeti bevezető elején a könyv leírása mellett a városi igazgatás intézményi hátterét vázoljuk fel röviden az eddigi szakirodalmi feldolgozások alapján. A hivatalos írásbeliség meghatározó képviselőit jelentő városi nótáriusok bemutatása mellett kitérünk a 15-16. századból fennmaradt városi könyvek jellegzetességeire is. A bevezetőt a Gedenkbuch szerkezetének és tartalmi sajátosságainak ismertetése zárja.

2 1. A kötetet 1492-ben, a város polgárságát érintő jelentősebb ügyek megörökítésének céljából fektették fel. A városi levéltárban fennmaradt több korabeli igazgatási könyvvel (pl. az Erstes Grundbuch, vagy a Priesterbuch) ellentétben kötése nem fatáblás, hanem vékonyabb, eredetileg feltehetően bíborszínű hártyalap volt.

3 Terjedelmét tekintve 213 papírlapból, azaz 426 oldalból áll, ám csupán 302 részben vagy egészben beírt oldalon találhatóak az 1492—1543 közötti időszakból bejegyzések, amelyek legtöbb esetben egymással perben álló felek között létrejött megállapodások, illetve bírósági ítéletek. A fenti egyezségeken kívül a Gedenkbuchban feljegyezték a fontosabb adásvételeket, gyámügyeket, különféle városi tisztségviselők elszámolásait, szabályrendeleteket, azaz a városi önkormányzatiság működése során keletkezett és megörökítésre érdemesnek tartott ügyeket.

4 2. A Sopron belső erejének és érdekérvényesítő képességének eredményeként 1277-ben elnyert városprivilégiumot követően a település önkormányzatiságát megtestesítő személy a 14. század első feléig a városbíró (az említett kiváltságlevélben villicus, később iudex) volt.

5 Az igazgatási ügyek differenciálódása, illetve a testületi elv erősödése következtében az 1310-es 1 Levéltári jelzete: Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltáta, Sopron Város Levéltára (SVL), IV A. 1027. Sopron Város Levéltára Mohács előtti okleveleinek gyűjteménye, Dl. 3797. (Lad. IX. es. J, nr. 2.). 2 Mollay Károlynak már nem volt lehetősége bevezetőt írni a készülő forráskiadványhoz. A jelen tanulmányban az általa rögzített elveket követjük, amelyekre vonatkozóan lásd Mollay Károly: Első telekkönyv / Erstes Grundbuch (1480-1553). (A továbbiakban: Mollay 1993) Sopron, 1993, XLI-XLII. 3 Akodikológiai leírással kapcsolatban lásd Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. II./6. (A továbbiakban: Házi) Sopron, 1943, III—IV, illetve SVL, Sopron város középkori okleveleinek jegyzéke. Belső segédlet. A Priesterbuch évköre: 1493-1580, és levéltári jelzete: SVL, IV. A. 1027. Sopron Város Levéltáta Mohács előtti okleveleinek gyűjteménye, Dl. 3799. (Lad. XLIX. es. ZZ, nr. 105.). 4 Mindezzel kapcsolatban tájékoztatnak a forráskiadás kétnyelvű fejregesztái, illetve a kötethez készített helyes személynévmutató. 5 Az 1277-es kiváltságlevél legújabb kiadása: Lindeck-Pozza, Irmtraut (szetk.): Urkundenbuch des Burgenlandes und der angrenzenden Gebiete der Komitate Wieselburg, Ödenburg und Eisenburg, Band II. GrazKöln, 1965, 102-104. A város későközépkori történetéről áttekintő tájékoztatást nyújt: Szűcs Jenő: Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Budapest, 1955; Mollay Károly: Sopron vármegye vázlatos története. In: Csatkai Endre — Dercsényi Dezső (szerk.): Sopron és környéke műemlékei, (a továbbiakban: Mollay 1956) Budapest, 1956, 48-59, 63-67, 74-80; Mollay Károly: Sopron a középkor végén. Soproni Szemte{2. továbbiakban: SSz) 10 (1956), 31-42; Holl Imre: Sopron (Ödenburg) im Mittelalter Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 31 (1979), 105-145; Holl Imre: The development and topogtaphy of Sopron in the Middle Ages. In: Gerevich László (szerk.): Towns in Medieval Hungary, Budapest, 1990, 96-102; Szende Katalin: Otthon a városban. Társadalom és anyagi kultúra a középkori Sopronban, Pozsonyban és Eperjesen. Budapest, 2004, 11—57-