Bírósági Könyv 1423-1531; A sorozat, 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2005)

A soproni bírósági könyv nyelve (Németh János)

gmain recht (pl. § 475.), heyratguts recht (§ 91.), illetve morgengabrecht (pl. § 197.), valamint schuesterrecht (69.)) — még ha ezen elhatárolások mai szokásainkkal nem is esnek egybe —, sőt az oklevéltípusok megjelölésének egész arzenálját vonultatja fel. Megnevez adóslevelet (geltbrief, pl. § 12., schu/dbrief, pl. § 477'., geitschuldbrief, pl. § 477.), adásvételt/vásárlást igazoló levelet (kaufbrief, pl. § 36.), meghatalmazó levelet (gmechtbrief^ 84., gewaltbrief pl. § 406., gewalts vnd ver%eichbriej"§ 91.), házassági levelet (heurats•briej"§ 523.), záloglevelet (pfantbrief pl. § 199.), ítéledevelet (gerichtsbrief, pl. § 91., spruchbrief pl. § 319.), halotti levelet (totenbrief § 254.), idézőlevelet (compassbrief pl. § 478.), kötelezvényt (bstanndtbrief § 499.) (vö. még kundschaftbrief pl. § 460., quittbrief § 130., dinstbrief pl. § 108., gerhabbrief § 477., Spruch vnd Vertrags brief § 519., gerichtscompass

'brief pl. § 488.).

26 Ha a kontextusból kiderül (pl. korábban már szerepelt a pontos terminus), akkor többnyire azonban egyszerűen a ^rà?/"szót használják — az vrkund meglehetősen ritkán fordul elő, s mindkét terminus specifikálhatja a másikat (pl. brifflich vrkhünd lesen § 460., w# vrkund des briefs, pl. § 376.). A jogi terminológia nem csak sokoldalú (a példákat vég nélkül lehetne sorolni), de teret enged az idiomatikus variációnak, sőt bizonyos absztrakt elvek mentén változik is. A 15. századi cikkelyekben az ügyek tárgyalásának helyszíne a bírói szék (vor der schrann § 296., pey der schrann § 574., in der schrann tauel § 461. stb.), mely megnevezésénél sokszor lényeges, hogy nyilvános (in offner schrann, pl. § 26.), illetve hogy a polgárok közösségének ügyeit intézi

27 (in der burgerschrann, pl. § 84.). Ha kifejezetten a tanácsról van szó, akkor is lényeges, hogy az nyilvános

28 [vor offen raatpl. § 424., fur offen rat pl. § 389., fur offensgericht § 374. stb.). A nyilvánosság a 16. században már mellékesebb tényező (csak § 477., 468., 499., 511., vö. még DRW ^Gericht VII.5). schrann helyett (kiv. § 470., 481., 519.) a tanácsház

29 megnevezéssel találkozunk (rathaur. § 465., 474., 497., 506., 507., 509., 517., 519., 523.), a változást az egyeden kettős megnevezés is jelzi: auf dem ratthauss oder burgerschrann (467. cikkely 1524-ből). A tanácsi testület megnevezése is elveszti személyes tapasztalati 26 E szaknyelv különbözhet más városok szaknyelvétől. A Budai Jogkönyv nyelve alapján ítélve például a Budán és Sopronban használt terminológia különbözhetett. Az ítéledevél pl. Budán vrteilbrief, Sopronban gerichtsbrief (ritkábban: spruchbrief), vö. BJk § 50. (Mollay 1959: 79). Az oklevéltípusok terminológiája változott is. A 16. századi bejegyzésekben az adóslevél általános megnevezése geltbrief (\2/14), a 16. századiakban schuldbrief '(18/'20), esetenként geitschuldbrief (2/20). 27 A schrann (Schranne) eredetileg a taiding (bajor-osztrák területen a bírósági gyűlést nevezték így, főként földesúri joghatóságú településeken) során a gyűlés — többnyire zárt — területén felállított, az ülnököket, bírákat a többi résztvevőtől elválasztó barikádot jelölte. A késő középkorban a taidingon történő ítélkezés folyamata (részben az írásbeliség elterjedésének következményeként) megváltozott, ami a schrann szerepének visszaszorulásához vezethetett. A taiding lebonyolításáról és az ebben bekövetkező változásokról jó összefoglalást ad Feigl 1977, a Schranne funkciójához 1. 432sk. Vö. Házi 15. századi soproni oklevelek intitulatioját érintő megjegyzésével (Házi 1956: 212). 28 A középkori „joggyakorlat" egyik lényegi elemeként emeli ki Steinbauer 1989 (t.k. 35., 87. old.) a nyilvánosságot. Megjegyzése 13. századi oklevelek nyelvészeti vizsgálatán és elsősorban fdológiai jellegű olvasmányain alapul, s akkor is vonatkoztatható az öffentlich szó fent tárgyalt szóródására, ha a Geschichtliche Grundbegriffe általa idézett vonatkozó passzusa nem hozható egyértelműen kapcsolatba példánkkal. 29 Sopron első városházát 1422-ban kapja, Mollay 1967b: 322. A rathaus megjelölés nem bírósági vonatkozásban a 15. század vége óta ismeretes: t.k. az 1496. évi tanácsülési jegyzőkönyv (Házi II/2-II-1,183. o.) említi.