Bírósági Könyv 1423-1531; A sorozat, 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2005)
A városkönyvek és a soproni Gerichtsbuch (Blazovich László)
városkönyvek használatáról Werbőczy is szól. A Hármaskönyvében a polgárok közötti vagyonjog elévüléséről írva említi őket {inprotocollum seu librum civitatis annotarè)} 1 A földesúri városokban az írásbeliség lassabban honosodott meg. Jóllehet Werbőczy elismeri a városok mellett a mezővárosok autentikus pecséthasználati jogát az előttük és a köztük fennforgó ügyekben, jegyzőkönyveik későbbi időből maradtak csak fenn. A korábban királyi szabad város Késmárk, amely 1462-ben került Szapolyai Imre birtokába, bírósági könyvét 1533-ban kezdték vezetni. 18 A kötetben köz- és magánügyeket, visszatekintve történeti eseményeket — például a mohácsi csatát, II. Lajos király halálát — egyaránt feljegyeztek. Feltűnik a lapokon Gritti is. A várost 1538-ban érintő tűzvész, a plébános inventáriuma, stb. ugyancsak helyet kapnak benne. A bejegyzett esetek többségét a néhány bűnügy mellett mégis vagyon- és öröklési jogi ügyek teszik ki. A német nyelvű bírósági könyvet tartalma alapján a városkönyvek sorába illeszthetjük. Ugyanígy áll a helyzet Debrecen Város Magisztrátusának jegyzőkönyvei-vei, amelyeket 1547-ben kezdtek vezetni. Fennmaradt latin nyelvű köteteiből, amelyekről folyamatosan készülnek a magyar nyelvű regeszták, kibontakozik a nagy alföldi város élete, a köz- és magánélet szférája, és a nekik megfelelő jogterületek. Miskolc mezőváros többségében magyar nyelvű bejegyzéseket tartalmazó könyve 1569-ben indult. 19 A városkönyvek az európai és magyar régiség kiemelkedő hagyatékát jelentik. Sorukban hazai viszonyaink között kiemelkedő helyet foglalnak el a soproniak. A Gerichtsbuch a soproni városi könyvek sorában Sopron város kancelláriája — amint Házi Jenő gazdag forrásköteteiből kiderül 20 — már a 14. század végétől párhuzamosan több kötetet fektetett fel, amelyek a 15. század első felében tovább szaporodtak. A város kancelláriájában az egyes munkaterületek elkülönítése csak a 16. század 30-as éveiben következett be, amit jól mutat, hogy a 15. században a városi könyvek használata, egy-egy eset bejegyzésének eldöntése inkább esedegesnek mondható. Főleg a Gerichtsbuch, a Gedenkbuch és a Bürgerbüchl bejegyzései között fordulnak elő gyakran a tematikai átfedések. Már említettük az 1390-ben és az 1393-ban kezdett városkönyveket, amelyek egyik fő eleme a végrendeletek bejegyzése volt. A közgyűlési jegyzőkönyveket, amelyek tulajdonképpen különálló füzetek, 1455-től 1541-ig terjedően jelentette meg. A „közgyűlési/községi jegyzőkönyvek" (15. század végétől használatos nevükön Gemeinbetrachtung-ok) közül az 1455-ös dokumentum valójában a tanácsi határozatok 17 Iványi Béla: Eperjes szabad királyi város jegyzőkönyve 1424—1509. Történelmi Tár 1909. 118— 133, 161-181. Uő. Eperjes város végrendeleti könyve 1474-1513. Történelmi Tár 1909. 438^149. Werbőczy István Hármaskönyve. Fordították, bevezetéssel és utalással ellátták Kolosvári Sándor és Óvári Kelemen. Magyarázó jegyzetekkel kíséri Márkus Dezső. Bp. 1897. III. rész 15. cím 2. §. 18 Werbőczy, Hármaskönyv II. rész 13. cím. 3. §. Piirainen, lipo Tapani — Ziegler, Ame: Das älteste Gerichtsbuch der Stadt Käsmark/Kezmarok aus den Jahren 1533—1553. 19 Debrecen Város Magistratusának Jegyzőkönyvei. A fordítás és válogatás munkáját Balogh István (1547-1555, 1572-1573, 1589-1592.) P. Szalay Emőke (1555-1557, 1564-1571, 1574-1588) végezte. Debrecen 1979-2001. (A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai. 1-7, 10, 12-13, 15—16, 18—19, 23-27, 30, 32—33.; Miskolc város tanácsülési jegyzőkönyve (1569-1600) Közreadja: Tóth Péter. Miskolc 1990. 20 Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története 1/1—7, II/l—6. Sopron. 1921—1943. Különösen II/1-6.
