Bírósági Könyv 1423-1531; A sorozat, 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2005)

A városkönyvek és a soproni Gerichtsbuch (Blazovich László)

Ulman varga árvájának vagyonával 1463-ban.

55 A rokonságot pedig, ha az nem volt nyilvánvaló, a bíróság előtt tanúkkal bizonyították. Ezt tették Hanns Mager és Jakob Mager unokái 1464-ben.

56 Az említett két eset mindaddig, amíg az anyakönyvezést nem vezették be, megszokott eljárás volt a nemesek és polgárok világában egyaránt. A családon belüli tulajdonviszonyokról annyi ismeretes, hogy a családi vagyont a férj kezelte, de a nő megtartotta különvagyonát. A házastársak egyikének halála esetén az örökhagyó rendelkezett saját vagyonáról, amelyben a családi kötelékek természetesen korlátozták akaratát. A hitbér más városokhoz hasonlóan

57 Morgengabe, Leibgeding elnevezéssel létezett Sopronban is. (Egy 1325-ből származó oklevél bizonyítja, hogy a Morgengabe Magyarországon a hitbért jelentette.

58

) 1458-ban úgy döntött a tanács, hogy Hanns Schön özvegye, Anna a városi jog szerint hitbérét (Leibgeding) élvezheti.

59 Hasonló eset játszódhatott le akkor, amikor 1486-ban Thoman Sighart özvegye, Anna és Mert Sighart megegyeztek abban, hogy az asszony a Fövényvermen (auf der Sandgrub) lévő házat és két szőlőt haláláig használhatja, és jövedelmüket élvezheti.

60 Stephan Lang 1473-ban két szőlőt kötött le feleségének hitbérként. Fiitbérből származott talán az a nyolcad szőlő, amelynek használatát a bírói szék az említett Hanns Schön feleségének egyrészt élete végéig engedélyezte a Poczmansberg dűlőben, másrészt elrendelte, hogy halála előtt legközelebbi örökösére hagyja.

61 A női különvagyonra példaként szolgál az eset, amikor Peter Kastner felesége férjére és gyermekeire hagyta a Saubrunn mellett lévő szőlőjét, és kikötötte, hogy az oklevelet vezessék be a Gerichtsbuch-ba.

62 Ugyancsak a női különvagyont és az eltartási szerződést fedezhetjük fel abban az 1460. május 20-i esetben, amely során Paul Sinnig özvegye lányának, Dorotheának több ingadant adott át a tanács előtt kötött szerződésben azért, hogy élete végéig gondozza és ellátását biztosítsa.

63 A fenti esetek vizsgálata hívja fel a figyelmet a bejegyzések részletes jogi elemzésére és magyarázatára, ugyanis a teljes tényállást a bejegyzések általában nem hagyományozzák ránk. Sok esetben nagy körültekintéssel szükséges eljárni az értelmező magyarázatok alkalmával, amelyek nagy munkát adnak még a jövő kutatói számára. A tulajdonjog körébe tartozik a szomszédjog, amely a középkor óta máig él. A Gerichtsbuch-ban a szomszédjogra vonatkozóan mások mellett azt a bejegyzést találjuk, amelyben 1455-ben állást foglalt a tanács: ha házat úgy adnak el, hogy azt a szomszédnak előzetesen nem kínálják fel eladásra, akkor abban az esetben, ha a szomszéd pert indít az ügyben, az adás-vétel érvénytelen lesz.

64 Ugyancsak a vagyonügyekhez tartozik a zsidó ingatianok kérdésköre. Mint ismeretes, zsidó házat igen, külterületi ingatlant csak korlátozásokkal birtokolhatott, azonban zálo55 GB. 227, 234, 248. sz. 56 GB. 256, 257, 77. sz. 57 Budai jogkönyv 393. sz. 58 Budai jogkönyv 77—78. sz. 59 GB. 166. sz. 60 GB. 444. sz. 61 GB. 395. sz. 62 GB. 224. sz. 63 GB. 205. sz. 04 GB. 133. sz.