Bírósági Könyv 1423-1531; A sorozat, 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2005)

A városkönyvek és a soproni Gerichtsbuch (Blazovich László)

különbözött, a 15. század második felében az 10-ről 5 százalékra csökkent. A járadékrendszer a 19. században szűnt meg a modern bankrendszer kialakulásának idején.

43 A város a földesuraság mellett plébániája felett kegyurasággal rendelkezett, amely nemcsak a plébános—választást, valamint egyháza gazdasági ügyeibe avatkozás lehetőségét jelentette, hanem az oltárosok (egy-egy oltár—alapítványhoz rendelt pap) tevékenységének ellenőrzését. Az 1452 és 1506 közötti időből 43 papi reverzális, azaz kötelezvény maradt fenn, amelyben a javadalomba helyezett oltáros ígéretet tett szakrális feladatának lelkiismeretes ellátására, és az alapítvány gyarapítására a felette őrködő városnak, illetőleg 1481 és 1495 között a Szent György nevét viselő Nagy Testvérületnek 44 E reverzálisok az illető pap tanultságától függően latin vagy német nyelven készültek, azonos minta alapján. Tartalmukat egynek a magyar nyelvű fordításával mutatjuk be. En, Petrus Lang, a Sopronban, a Szent Mihály plébániatemplomban alapított Három király oltár rectora jó hittel ígérem, hogy mostantól kezdve minden egyes évben minden misét, amelyet rám bíznak, híven teljesítek, és az előbb említett oltár javait nem tékozlom el, hanem inkább növelem, az elvesztegetetteket és elidegenítetteket is, amint lehet, visszaszerzem. ígérem azt is, hogy minden saját javamat, amelyeket szerezni fogok, ugyanazon oltárra hagyom, kivéve azt csupán, amennyi ezekből a lelki üdvömért tartandó misékre elégséges. Ha pedig azon javakat nem növelném, vagy bármely módon eltékozolnám, attól kezdve a Nagy Testvéridet urai és testvérei szabad, teljes és mindenre kiterjedő lehetőséget élvezzenek engem elmozdítani, és mást, akit akarnak, a javadalomra kiválasztani. Ezek mindegyikére és minden egyes részletére kötelezem magam saját kezem írásával, álnokság és csalás kizárásával. Az Űrnapja utáni legközelebbi pénteken az Úr (14)82. évében. (1482. június 7.)

45 A tanács az özvegyek és árvák gyámolítója, azaz közgyám, amint a 361. sz. bejegyzés megfogalmazza, amivel egybevág a budai jogkönyv 295. articulusa.

46 Ezért rendeli el a tanács 1469-ben, hogy néhai Hanns Kürbis szőlőjéből öten és Meggyesen lévő további három szőlőjéből ugyancsak többen nyolc évig elvihetik a termést nyilván adósság fejében, a kilencedik évben azonban kötelesek a szőlőket visszajuttatni Hanns Kürbis második feleségétől született gyerekeinek. 1470-ben pedig a gyerekek helyett, akik Nachem zsidó adósai 7 forinttal, a tanács tudtával és akaratából Christoph Herb bíró fizeti ki a tartozást, és ezek után a gyerekek neki és örököseinek tartoznak.

47 1474-ben pedig a tanács kegyet gyakorolt Peter Mager özvegye számára, ugyanis elérte a mészáros céhnél, hogy mindaddig folytassa férje mesterségét, amíg újra férjhez nem megy, illetőleg amíg 43 GB. 113. sz. Vö. Budai jogkönyv 225. sz.; Házi Jenő: Sopron középkori egyháztörténete. Sopron 1939. Győregyházmegye múltjából IV/1. 215—218.; Kubinyi András: Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig). In: Budapest története a későbbi középkorban és a török hódoltság idején. Szerk. Gerevich László. Bp. 1973. 110.; Ruszoly József: Európa jogtörténete. Bp. 1926. 315.; Ogris, W.: Rente. Trusen, W.: Rentenkauf. HRG IV. 895-901. 44 GB. 529—567. sz. A kegyúri jogra 1. Kubinyi András: Plébánosválasztások és egyházközségi önkormányzat a középkori Magyarországon. In: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. Bp. 1999. 268-286. (Első közlés: Aetas 1991/2); Uő. Egyház és város a későközépkori Magyarországon. Uo. 287-300.; Budai jogkönyv 295. sz. 45 GB. 555. sz. A papi reverzálisokra 1. Házi: Egyháztörténet, passim; Id. még Németh János tanulmányát a jelen kötetben a reverzálisok nyelvi elemzésével. 46 GB. 361. sz.; Budai jogkönyv 295. sz. 47 GB. 361, 368. sz.