Bírósági Könyv 1423-1531; A sorozat, 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2005)
A szövegkiadás elvei (Németh János)
mák ott is következetesen jelölhetik szintaktikai egység kezdetét, 3 ahol a mai írásbeliségben nem kezdődik mondat. Ezen esetekben rendszerint kisbetűt alkalmaztunk, a döntést (a kéziratfotók segítségével) itt is az Olvasóra bízva. A kéziratban található rövidítéseket Házi már feloldotta. A feloldást zárójellel jeleztük azokban az esetekben, ahol az nem egyértelmű — pl. ahol a feloldásban használt írásmód már az írásmódokat általában érintő előfeltevéseken alapul. A GB-ben a korabeli szokás szerint a férjezett asszonyok (illetve özvegyek) nevét férjük (vezeték)nevéhez csatolt —in toldalékkal képezik. E név a nő utóneve nélkül vagy a férj utónevével is jelölhet feleséget, özvegyet. A regesztákban és a névmutatóban az X neje helyett néhol az Xi« alak szerepel (pl. Puxbaumin). Házi nem tudta feloldani az .~. rövidítést, s e helyeket nem is írta át. A rövidítés vezetéknevek előtt áll és a vonatkozó, korábban (nem ritkán megelőző cikkelyben) említett utónevet jelöli, pl. a 467. cikkelyben Anna VuxbaumbinnX. Jelen kiadásban — egy-egy feloldástól eltekintve — n. áll e helyeken. Házi magyar nyelvű kiegészítő szövegein, a regeszták és lábjegyzetek szövegein néhol szintén változtattunk. A mai diskurzusban használatostól lényegesen eltérő fogalmazásokat stilisztikailag a mai szokásokhoz igazítottuk, s ugyanezt tettük a mai helyesírástól eltérő írásmódokkal. Néhány tartalmilag nem helytálló megjegyzést töröltünk (például olyanokat, amelyek a kézirat kérdéses sorai bejegyzőjének „következeden" nyelvhasználatára stb. utaltak). Az apparátusba újabb lábjegyzeteket illesztettünk, melyek részben összefüggő bírósági eljárások más helyütt (elsősorban a Sopron s%k. város története c. sorozatban) található bejegyzéseire, részben magyarországi jogkönyvek hasonló tartalmú passzusaira utalnak, részben tartalmi kommentárok. A Házitól átvett mindössze néhány lábjegyzetet rendszerint a (H.J.) kezdőbetűkkel jelöltük, a jelöleden lábjegyzetek többnyire a jelen bevezető szerzőjétől származnak. Az összefüggő bírósági eljárásokra történő hivatkozásoknál két olvasási típust tartottunk szem előtt: a folyamatost és a mutatókat segítségül hívó alkalmit. Az egymást közvedenül, vagy kisebb megszakítással követő cikkelyekben található összefüggő ügyek esetében (ezek főleg ismételt ingadanigény bejelentések) ezért rendszerint nem utaltunk cikkelyenként a GB többi vonatkozó cikkelyére is. A Házi által elkészített mutatót név- és tárgymutatóra bontottuk. A korábbi forráskiadványokkal való összehasonlíthatóság kedvéért a Házi által magyarul megadott vezetékneveket meghagytuk, 4 azonban kiegészítettük a német (illetve a latin) eredetikkel, amelyeket a kéziratban található alak szerint rendeztünk sorba. Azon neveknél, melyek többször fordulnak elő a kéziratban, illetve egy adott cikkelyben, a leggyakoribb alak került a mutatóba, illetve a regesztákba, ahol az átirat magyar neveit németekre (illetve latinokra) cseréltük. A leggyakoribb utónévalakok (melyek kizárólagosan találhatók a mutatóban) táblázatát a mutatóhoz csatoltuk. A név- és a tárgymutató nyelvi felépítése különbözik, erről a mutatókat megelőző útmutatóból tájékozódhat az olvasó. 3 A bejegyzések gyakran diktálás alapján történtek, a „nagybetű" a szünetek közötti részek kezdetét is jelezheti. Hasonlóképpen vesszők, vagy virgulák is jelezhetik a diktált szövegegységek határait, pl. a 13. és számos további cikkelyben. 4 A Sopron szabad királyi város története köteteinek mutatói következedének: ugyanazon személyek néhol magyar, másutt német néven szerepelnek (ez azonban nem is mindig lett volna könnyen elkerülhető, egyrészt mert Házi a vélhető származás szerint kívánta megkülönböztetni az említett személyeket, másrészt a források kétnyelvűsége miatt): a Gerichtsbuchban található nevekre vonatkozó egyéb adatok gyűjtésekor ezt hasznos figyelembe venni.
