Első telekkönyv 1480-1553; A sorozat, 1. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 1993)
BEVEZETÉS
püspök és a soproni városplébános között, valamikor 1255 után létrejött megegyezésnek köszöni: eszerint a városplébános az egész város bordézsmájából őt megillető rész fejében ennek az utcának egész bordézsmáját kapja. Nem tudjuk, meddig volt érvényben ez a megállapodás: 1410-ben mindenesetre még 12 olyan személyt sorolnak fel, akik nem fizették ki dye widen 'a dézsmát' (11/2:303). A Widen-t és a Halászok utcáját a Templom köz (1430: im Kyrichgaslein 11/6:97) köti össze, amelyet 1869 óta Hegy utcának neveznek, mivel a belvárosi Mészárosok utcája a nem sokkal korábban épült evangélikus templom után a Templom utca nevet kapta. A harmadik fertály harmadik utcája, a Széplaki utca (1413: in der Schrippergassen 11/1:15) az Ispotály-patak bal partja mentén halad. Két házsora van, akárcsak a Widennek és a Halászok utcájának. A középkorban házainak számlálása, összeírása éppen fordítva történt, mint manapság: a Széplaki kapunál (1496: Schrippertor Telekkönyv 117.sz.) kezdődött és az Ispotályhídnál végződött, ill. az ispotálynál és az ispotálytemplomnál. A Halászok utcáját ma is, a középkorban is, a Széplaki utcával köz kötötte ösze (1466: „haws Jn der Schrippergassen Zwischen dem Gässlein daselbs vnd des kristan Sigharten hausung" ítéletkönyv 107.1ap). A Széplaki utcában volta zarándokház (1491: pilgrämsHawss Feljegyzési könyv 21.lap). A Széplaki utca német neve Széplak német Schrippen (1464: Schrippen ítéletkönyv 102.1ap) nevéből ered és a hétfői vásárairól nevezetes Sopron vármegyei falu és Sopron kapcsolatának emlékét őrzi. A negyedik fertály az Ispotályhídnál, az emberpiaccal szemközt, kezdődik és egy darabig, miként a Kovácsok utcája is, az Ispotály-patak jobb partja mentén halad: ezért a szakaszon található a Fapiac (1413: „am Holczmarkt" 11/1:16), amelyet 1525-ben már volt Fapiacnak (Telekkönyv 428.sz.) neveznek, továbbá a Boldogasszony-kápolna plébániája (1461: im pfarrhof 11/4:158). Maga a képolna (1389: „ze vnser Frawen Chirichen" 1/1:225) a plébániával szemben, a városárok partján (1452: „vnser liehen Frawen cappellen, auf dem graben bey ew zu Ödemburg gelegen" 1/3:366) áll: eredetileg nem ezen a — hadászati szempontból — nagyon kedvezőtlen helyen volt, hanem csak 1340 óta, amikor a király megengedte, hogy a soproni polgárok a háromszoros falgyűrűt várárokkal vegyék körül (1/1:76). E nagyon kedvezőtlen hadászati helyzet miatt 1532-ben, a török támadás veszélye miatt, lebontották (vö. Telekkönyv 755.sz.). A plébániától egészen a Hátsó kapuval szemközti sarokházig volt az Állatvásár (1389: viechmarcht 1/1:226), a XVI. században, akárcsak a Fapiac, már volt Állatvásár (1549: am allten viechmarckht Telekkönyv 871.sz.): mindkét piac közös neve most Boldogasszony sor (1543: an vnnser Frawen Zeill Telekkönyv 704,sz.). Az Állatvásártéren volt a városi lacikonyha (1522: stadtkwchel 11/5:318). A Kovácsok utcája és a Boldogasszony sor (Fapiac + Állatvásártér) alkották az ún. belső külvárost, amelyet nemcsak az említett Kőkapu, hanem az Ispotály-kapu (1440: „das spitaltor ... in der Smidgassen" 11/3:179) zárt le. A belső külváros úgyszólván előtere volt a belvárosnak, polgárait a belső tanácsba is beválaszthatták. Ha az ember az említett sarokháznál balra fordult, az Ezüst utcába (1499: in der Silbergassen Telekkönyv 209.sz.) ért, amelyet 1836 óta tévesen Ötvös utcának neveznek, bár itt ezüstművesek sohasem voltak. Az Ezüst utca a Pócsi utcába (1431: in der Poczogassen 11/3:147) torkollik. Ez és mellékutcája, a Kis Pócsi utca (1504: Jn der Klainen potschagasscn Feljegyzési könyv 96.1ap) nevüket a közeli Pócsi dombról (1403: auf dem Vngrischen Potsdmn 11/1:148) nyerték. A domb eredeti magyar neve Pocsa (1489: „ackher aufm potscha die czwo prukgen vntterm potscha Telekkönyv 123.sz.), amely az ómagyar Pócsa (1273: Poucha) személynévből a 'domb; Berg' szó elhagyásával alakult ki; a Potschan magyar helyhatározós eset (Pócsán), a még ma is élő Potschy pedig magyar melléknévi alak (pócsi). A domb az ott 1452-1473 között épített Szent Lénárd kápolna után a Szent Lénárd-hegy lett (1521: sand Leonhartsperg Feljegyzési könyv 229.1ap), amely az újkorban a kápolnával együtt elenyészett (ma: Kurucdomb, a kurucok 1705. évi ostroma emléke).
