Első telekkönyv 1480-1553; A sorozat, 1. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 1993)

BEVEZETÉS

Ispotályhíd a neve nemcsak az Ispotály-patakot átszelő hídnak, hanem a rajta levő rövid utcának is: ha az ember az emberpiacról befordult, akkor baloldalt két lakóházat talált, jobboldalt pedig a johanniták által az 1520-as években épített ispotályt (1410: spital 11/2:303), amelyet Sopron város közönsége legkésőbb 1346-ban vett át (1797-ig állt fenn). Hozzá tartozott még a Szt. Erzsébet ispotálytemplom (1399: „yedem frümesser im Spital" 1/1:257). Az Ispotályhíd bal oldaláról a Rózsák utcájába (ma: Szentlélek utca és Rózsa utca) ért az ember. A Rózsák utcájának bal házsora párhuzamos a Kovácsok utcája egyetlen házsorával, de az Ispotály-patak bal partján. Ahol a bal házsor végződött, ott volt a lóúsztató (1502: „das öd gemeir bey der Swcm" Polgárok könyve 61.lap) és a lóitató (1389: „acht jeu chart akchers bey der trenkch" 1/1:226). A Rózsák utcájának jobboldali házsora a mai napig nem épült ki: a jobb oldal elejének nagy telke a városplébános tulajdonában volt és van, aki itt az 1360-ban építette fel az új városplébániát (az 1830-ban épült mai plébánia helyén). Mellette épült fel a városplébános házikápolnája, a Szentélek kápolna (1406: „in des Heiligen geistes Cappellen" 1/1:287). Lakóházakat a Rózsák utcája jobb oldalán csak a johanniták Szent János kápolnája mögötti részén emeltek, ezek egészen a lóúsztatóig értek. A Rózsák utcája elnevezés eredete még vitatott: „az örömlányok utcája" magyarázatnak az áll az útjában, hogy a bal házsor végében bordélyházat (frawenhaws) csak 1476-ban, Mátyás király Ausztria ellen készülődő, Sopronban és jobbágyfaívaiban bekvártélyozott csapataival kapcsolatban tudunk kimutatni; viszont a johanniták orvosi célú rózsafeldolgozása a jobboldali házsor utolsó házában, majorjában szintén csak feltevés marad (vö. még a Rosengarten 'Rózsakert' dűlőnevet 1459:11/6:204). A lóúsztató, ill. a lóitató a külváros szélét képezték és bizonyos védelmet jelentettek ellenséges betörésekkel szemben. Ilyen betöréseknek azonban teljességgel ki volt szolgáltatva az a házsor, amely a Rózsák utcája jobboldali házsorának hátában, vele párhuzamosan egészen a szélmalomig (1436: in der Wintmul 11/3:57; 1/3:122), illetőleg a már említett Szent János kápolnáig épült ki. Ebből a házsorból lesz a Szélmalom utca (1543: „Jn der windtmüllgassen" Telekkönyv 705.sz.). A johanniták Sopronban 1250 nyarán telepedtek meg, majd határvédelmi céllal a Baboti kapu mellett építették fel rendházukat, a Keresztes-udvart, és a Szent János kápolnájukat (1451: domum et capcllam nostram sancti Johannis Baptistáé 1/3:317). Itt ők szedték be az út- és vásárvám kétharmadát (1352: die Maut an dem Crauczhof SSz. 1991,100). Sopron vár várossáemelése előtt a Baboti kaput (első adat: 1217) baboti várjobbágyok védték, 1217 óta az itt szedett vám a johannitáké és a soproni vármegyeispáné. 1346-ban itt is a soproni polgárok veszik át a johanniták szerepét, a Baboti kapuból Szélmalom kapu (1513: Windmülcrthor Polgárok könyve 202.1ap) lesz. Az említett szélmalom mutatja, hogy a Rózsák utcájához képest itt már magaslaton vagyunk. Ez a magaslat, a Fövénydomb (1544: Sanndtpühl Telekkönyv 735.sz.) innen tovább emelkedik egészen a legmagasabb pontjáig, amelyen a Szent Mihály plébániatemplom áll. Addig két utcán kell áthaladni: a Fövényvermen (1399: in der Sandgazzcn; 1416: auf der Santgrub 1/1:257; 1/2:115) és a plébániatemplomhoz vezető Szent Mihály utcán (1459: in strata Sancti Micítaelis 11/6:207). A Szent Mihály utcában állt a plébániai latiniskola (első adat: 1354; ma: 8.sz.) és az első városplébánia (ma: 2.sz.), amelyet már 1421-ben „volt plébániá"-nak mondanak (1/2:198). A Szent Mihály utcát ugyancsak kapu (1504: „das tor bey Sand Michell" 11/5:164; 1519: Sanndt Michelstor Papi könyv 19.1ap) zárta le. A harmadik fertály az említett első városplébániánál, a Halászok utcájával (1421: in der Vischcrgassen 1/2:198; 1509: in der Vischerstraß Feljegyzési könyv 117.1ap) kezdődik, amelyet ugyancsak kapu (1432: Fischertor 11/3:5) zár le. Az utca neve itt is, akárcsak a Kovácsok utcájánál, a várossáemelés előtti állapotra utal, mert az azutáni időben itt halászok nem mutathatók ki. A Halászok utcája a harmadik fertály három nagy, egymással párhuzamos utcája közül a közbülső. A Szent Mihály plébániatemplom magasságában fut a Wieden (1424: „Auf der Widern" 11/2:328; 1950 óta Gazda utca), amely nevét a győri