"Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai. (Sopron, 1997)

KÖRNYEI ATTILA: A népszavazás hatása Sopron város fejlődésére, a soproni társadalomra (előadás)

kcdelem látta el teljes mértékig, s ennek haszna - nem adózott haszna -, a csempészek kezén halmozódott fel. (Zárójelben azért meg kell jegyezni, hogy a valóban hatalmas csempészkereskedelem nagyobbik részét kis tételekben olyan kisemberek végezték, akik enélkül az ellátatlanok hatalmas tömegét tovább gyarapítva, igen nagy nyomorban éltek volna.) Elsőként tehát a külkereskedelem megszervezését tűzték ki célul azzal a hangzatos célkitűzéssel, hogy Magyarország szárazföldi kikötőjévé teszik a várost. Ez a végső cél sem akkor, sem azóta nem teljesülhetett teljes mértékben, s nem más magyar vagy osztrák városok versenye miatt, hanem a világgazdaság és az európai u. n. nagypolitika korlátai (világgazdasági válság. Anschluss, világháború, vasfüggöny, stb.) miatt. De részeredményei, a város gazdasági életén érezhetően lendítő részeredményei már az első évben születtek. A város 1922-ben export állatvásár jogot, 1923-ban ló exportvásár jogot csikart ki a kereskedelmi minisztertől, s a továbbiakban is mind a város, mind a gazdasági élet testületei többnyire eredményesen jártak el a kormánynál különféle, a külkereskedelmet, benne a város külkereskedelmét érintő kérdésekben; vámtarifát módosíttattak, kiviteli vagy behozatali tilalmakat oldattak fel, stb.

6 Az új államhatárnak, mely eltérően az eddigitől nemcsak másutt húzatott meg, de egyben kemény vámhatár is volt, ennek a határnak és különösen eme új tulajdonságának másik hatását is sikerült a város javára fordítani. 1921. február 23án Bécsben az osztrák kormány képviselőivel tárgyaló magyar küldöttség soproni tagjai figyelmeztették az osztrákokat: „...a magyar nyugati határvidéknek, s benne Sopronnak Ausztriához csatolása Ausztria gazdasági érdekei ellen van. Éppen ez a vidék 20-30 oly gyári vállalattal bír, melyet osztrák cégek csak azért létesítettek, hogy a magyar piacot s a magyar közszállításokat megszerezhessék. Átcsatolás után mindez veszendőbe megy, mert az osztrák gyártulajdonosok elvesztik a magyar piacot, s átcsatolt gyáraik az anyavállalatok mellett fölöslegessé, értéktelenné válnak, s a két ország mindjobban távolodni fog egymástól és kérdés, hogy megtalálják-e egymást."

7 Az osztrákok úgy tettek, mint akik nem értik, s mereven elzárkóztak a kérdés megtárgyalásától. Pedig az élet a soproni „fenyegetést" igazolta. Igaz. hogy ehhez az igazoláshoz a város vezetőinek fel kellett ismerni az irányzatot, nevezetesen azt, hogy a külföldi tőkének érdekében áll majd az önálló vámterületű és egyben-másban ellátatlan Magyarországon gyárakat alapítani, s hogy ez elsősorban azoknak lesz kézenfekvő megoldás, akik 6 Svm. 1922. október 1., 1923. március 9.. SL. Főispáni iratok 176/1926. stb. Székely Géza: Sopron ipara és kereskedelme 1014—1934. In: Horváth L. szerk. im. 90. o.