"Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai. (Sopron, 1997)

SUBA JÁNOS: A magyar-osztrák határ kitűzése és határokmányai (korreferátum)

3.4.4. A határ\>onal idegenes kitűzés A határvonal kitűzését a magyar és az osztrák mérnökök közösen hajtották végre. A határkő helyéül választott minden ponton 100 cm hosszú. 10-15 cm átmérőjű kemény­fa karót vertek le 70 cm mélyen. A karók felső felületén szakasz- és sorszámot égettek be. Azokat a karókat, amelyek szakasz- vagy főköveket jelöltek, vörös festékcsíkkal különböztették meg. A mérési adatokat külön erre a célra rendszeresített mérési kézikönyvbe írták, ame­lyeket mind a két mérnök aláírt. A karók helyzetét a kataszteri térképre is rávezették. A határvonal minden irányváltoztatását karókkal jelölték meg. Valamint minden, a határt keresztező, vagy vele csatlakozásban lévő természetes, vagy mesterséges terep­vonalat (utak, vízfolyások, vasutak, megye, járás, község határ, stb.). A határkarók összlátására nagy gondot fordítottak. Távolságuk a terepviszonyoktól függött, általában 100 m volt. A kitűzésnél az utasítás előírásait szigorúan be kellett tartani. Az ily módon jóváhagyott vonalakat alszakaszonként egyminőségű kővel, az osztrákoknak kiutalt alszakaszban terméskővel, a magyaroknak utalt alszakaszban pedig műkővel állandósították. Az állandósítás után történt meg a határvonal műszaki szempontból való vizsgálata, amikor a két műszaki biztos bejárta és kölcsönösen összegyűjtötte a határvonal azon részeit, amelyek technikai szempontból kifogás alá estek. A javí­tásokat elvégezték. Az állandósítás megtörténte, számozása és bizottsági jóváhagyása után a határkövek helyzetének bemérése történt meg. A munkálatok szakaszonként egy magyar és egy osztrák felmérési osztály végezte északról dél felé haladva. A határpontok a háromszö­gelési hálózatba bekapcsolt sokszögmenetekkel lettek meghatározva. A sokszögmene­tek mérését az 1908. évi sokszögellési utasítás szerint hajtották végre. A magyar szte­reografikus és hengervetület középső rendszerén, derékszögű összrendezőkkel történő meghatározáshoz a határkövek közötti távolságot acél mérőszalaggal, a kövek által be­zárt szögeket pedig teodolittal mérték meg. 3.4.5. A hatámonal térképezése Közvetlenül a mérések után az 1:2880 méretarányú határtérképek 100-100 méteres széles sávban történő szerkesztése céljából - indokolt esetben tachimetrikus eljárással ­a határra csatlakozó részletek bemérése történt meg. A határvonal mentén lévő fon­tosabb tárgyakat - épület, kőfal, kút kereszt, kémény, községi és egyéni birtokhatár, valamint jellegzetes művelési ág határ - mérték be. A különösen fontos terepalaku­latokat és tárgyakat - major, vasút, műút - 200 m-re egészítették ki. Ez a nem érdekelt hatalmak kérése volt. A részletfelvételt a felvételi előrajzlapon szerkesztették meg. A „részletfelvétel adatai alapján a Magyarországon használatos kataszteri szelvényezés rendszerében 1:2880 méretarányú határtérképmű szerkesztendő meg a HMB. utasítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom