"Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai. (Sopron, 1997)
SUBA JÁNOS: A magyar-osztrák határ kitűzése és határokmányai (korreferátum)
hatarmegallapító bizottságok anyagi ellátását pedig a honvédelmi miniszter és pénzügyi miniszter intézte, az egyes tárcák alkalomadtán való bevonásával. 2.2. A határmegállapító bizottságok felállítása A határmegállapító bizottságok „nem érdekelt" tagjai az angol, francia, olasz és japán megbízottakból, valamint határszakaszonként az „érdekelt államok" delegációiból (csehszlovák, román, jugoszláv, osztrák) és a magyar delegációból, valamint a megfelelő segédszemélyzetből állt fel. A magyar-osztrák határmegállapító bizottság 1921. július 27-én Grazban tartotta meg alakuló ülését. Tagjai a következők voltak: a nem érdekelt államok képviselői részéről: JOCARD André francia tüzér őrnagy, a bizottság elnöke, CRAVEN Arthur ezredes, angol biztos, CALMA Enrico őrnagy, olasz biztos, YAMAGOUTCHI vicomte vk. ezredes, japán biztos. 5 Az érdekelt államok képviselői: NEUGEB AUER István dr, miniszteri tanácsos, osztrák biztos. Magyar részről KERESZTES Artúr vk. ezredes, majd később báró VILLANI Frigyes dr. I. oszt. köv. tanácsos, majd TRAEGER Ernő miniszterelnökségi osztálytanácsos volt. A biztosok mellé megfelelő segédszemélyzet volt beosztva. 6 A magyar biztosok vezetése alatt segédbiztosokból, műszaki és irodaszemélyzetből állították össze az egyes bizottságok magyar delegációját. A katonatisztek mellett 7 a külügyminiszter a külügyminisztérium állományából minden delegációba e gye gy képviselőjét rendelte ki. A bizottságok feladata két részből állt: a politikai határmegállapításból (delimítációból), vagyis tárgyalások, javaslatok, ellenjavaslatok útján a bizottságoktól „Magyarországra nézve a legkedvezőbb döntéseket kieszközölni", és műszaki részből, vagyis a döntés után a szükséges háromszögelésekkel, felmérésekkel kapcsolatban a határvonal terepen való kijelölése, kicövekelése, a rendszeresített határkövek felállítása és az „Utasításokéban előírt térképek és egyéb határokmányok elkészítése. 5 A 29/M. O. -921. HMB.-ba beosztott antant tisztek névsora. OL. K. 478. (A Hatarmegallapító Iroda általános iratai), 4303/pol. OL. K. 478., 44/M. O. -1921. OL. K. 49. (A magyar-osztrák határmegállapító bizottság iratai.) 6 Az elnök rendelkezésére állott a titkárság, melynek vezetője Didelet Henri francia tüzér kapitány volt, aki egyúttal a műszaki albizottságban az elnöki tisztet is betöltötte. Mint műszaki szakember a nem érdekelt államok képviselői mellett működött Zanini Ireneo olasz térképész százados. OL. K. 49. 2. cs. 7 Az „Utasítások" II. A c. pontja kimondta, hogy a biztosok és amennyire lehetséges, a helyettes biztosok csak törzstisztek lehetnek, vagy ezekkel egyenrangúak. A tisztek a Honvédelmi Minisztérium Elnöki D. Osztály létszám feletti állományába voltak beosztva. Létszámuk állandóan változott a vezénylések, áthelyezések miatt. Létszámcsökkentés is volt, a kivált tisztek pótlását a HM. VI./1. osztálya nem tartotta szükségesnek, „mert az eddigi tapasztalatok szerint a még várható határkiigazítások oly csekély mérvűek lesznek, hogy katonai szakértő ezekhez nem szükséges". 2634/HM. VI. -1. a. -1922. Werth ezredes feljegyzése. HL. Honvédelmi Minisztérium (továbbiakban: -HM) 103. doboz.
