"Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai. (Sopron, 1997)

MOLNÁR LÁSZLÓ: Fogarassy László kutatási eredményeinek bemutatása (korreferátum)

FOGARASSY LÁSZLÓ KUTATÁSI EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA Fogarassy nemcsak a levéltári aktákat kutatta, hanem módot talált a megismerkedésre számos történelmi személyiséggel, a korszak még élő tanúival is. Személyesen kereste fel Balogh Edgárt, P. Ábrahám Dezsőt, leveleket váltott Károlyi Mihálynéval, Lukács Györggyel. Guido Romanellivel és a már elhunyt főszereplők leszármazottaival. köztük Lovászy Márton és Kövess Hennán fiával, Maderspach Viktor leányával stb. 1957-től kezdve 64 történelmi dolgozatán. 8 forrásközlésén. 22 egyéb közleményén kívül 115 történeti glosszát, recenziót, könyvismertetést közölt, melynek nagy része csehszlovák és magyar, kisebb része osztrák és román szakfolyóiratokban jelent meg. A rövidebb írásokkal - különösen a könyvismertetésekkel - szinte egyedüli kurírja, információ-közvetítője lett a bevezetőben felsorolt témakörök nemzetközi irodalmának. Fogarassy László az 1950-es évek végén Csatkai Endrével folytatott tudományos levelezés révén került először kapcsolatba Sopron városával és a Soproni Szemlével. A Nyugat-Magyarországi kérdésről akkor már negyed évszázada nem esett szó a hazai szakirodalomban. Az 1930-as évek közepétől a háború végéig a burgenlandi kérdés kutatása - a magyarországi külpolitika német orientációja miatt - korlátozódott, az 1938. márciusi Anschluss után pedig szinte tabu téma volt. De a háboni után sem foglalkoztak a szaklapok, de még lexikonok és történeti írások sem a burgenlandi problémával. Elsőként könyvformában a szegedi, 30 éves G. Soós Katalin történész 1962-ben „A NyugatMagyarországi kérdés 1918-19." címmel írt tanulmányt az MTA Értekezések a történeti tudományok köréből sorozatban, majd 1972-ben ugyancsak tőle jelent meg „Burgenland az európai politikában" című kötet, mely kandidátusi értekezése volt. Fogarassynak sem sikerült azonnal a Soproni Szemlében közölni írásait. A felkelőharcok magyar szempontú megközelítésétől az osztrák fél kedvezőtlen visszatetszése miatt is általában óvakodtak a szerkesztők. A Vasi Szemlében jelent meg Fogarassynak 1961-ben az első közleménye a Nyugat-Magyarországi harcokról. A „határsávos" Sopronban csak tíz évvel később, 1971-ben kapott közlési lehetőséget hosszabb cikkre: „Bevezetés a burgenlandi kérdés forrásaiba és irodalmába" címmel. Az első közlést követően már évente jelentek meg tanulmányai. A Szemle a témához tartozó írásait rendszerint folytatásokban tette közzé. Első hosszabb tanulmánya - a már említett - „Bevezetés a burgenlandi kérdés forrásaiba és irodalmába" (1971. 138-145.) volt. Nemcsak a magyar, hanem osztrák, csehszlovák, olasz forrásokat és feldolgozásokat is felsorolta. „A Nyugat-Magyarországi kérdés katonai története" három részletben látott nyomdafestéket. (1971. 291302., 1972. 23-39.. 115-129.). A Hadtörténeti Intézet Levéltára, a Bécsi Hadtörténeti Múzeum Archívuma és az osztrák szakirodalom részletes áttanulmányozása után, több térképet, továbbá a magyar és osztrák hősi halottak névsorát is közölte. „A soproni népszavazás" a problémakör addigi legrészletesebb feldolgozása, bőséges statisztikai adatokkal (1971. 335-347.). A témára húsz év múlva visszatér „A soproni népszavazás helye Európa korabeli diplomáciai történetében" (1991. 289-315.) tanulmányában. A cikk számunkra különösen érdekes része az 1920. őszi karintiai fel-