"Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai. (Sopron, 1997)
BORONKAI SZABOLCS: A „Der Freie Burgenländer című újság propagandatevékenysége a soproni népszavazás idején (korreferátum)
BORONKAI SZABOLCS (44.800 hektoliter termett, az előző évi 19.551-el szemben), de ki fogja ezt felvásárolni? Eddig Ausztria vette meg, de ha Sopron Magyarországon marad, Ausztria kénytelen magas vámokkal védeni tőlük az osztrák borokat. 1 " Sokat emlegették Sopron német voltát és a nemzeti nyelvű oktatás ügyét. „Aki a gyermekét német iskolába akarja küldeni, szavazzon Ausztriára!" szólt a felhivás. Ennek az Apponyi-féle iskolatörvény ismeretében lehetett volna hatása, de úgy tűnik, a lakosság egy része már elindult az önkéntes asszimiláció útján és az iskolaügy annyira nem foglalkoztatta. Tág teret szenteltek a történelmi előzményeknek: a németség a népvándorlás kora óta él a területen, mely ráadásul a XV. és XVII. sz. közölt Ausztriához is tartozott. November 17-én közöl statisztikát a lakosság megoszlásának változásáról (1850-ben 3%, 1910-ben 44,3% a magvarok részaránya), annak érzékeltetésére, mi vár a helyi németségre Magyarországon. Ehhez azt fűzöm, hogy az említett korszakban a németség száma abszolút értékben nőtt (13.443-ról 17.318-ra). a magyaroké viszont (400-ról 15.022-re) nyilván nem a természetes szaporodás és az elmagyarosítás miatt ugrott meg. hanem az urbanizáció során a vidéki lakosság beáramlása folytán. Egyetemet is ígértek Sopronnak. A Czcrnowitz-ból (Bukovina) elmenekült, elég kicsi német nyelvű egyetemet szándékoztak a lap értesülései szerint Sopronba telepíteni." Ezt valószínűleg a selmeci főiskola Sopronba kerülése motiválta. Nagy volt a jelentősége a magyar propagandafogások visszautasításának. November 12-én a Der freie Burgenländer figyelmeztet: a magyarok most csak azért vásárolják fel a soproniak borát, hogy szavazatokat nyerjenek. Visszautasították a Christliches Ödenburger Tagblatt (soproni magyarbarát nemet lap) vádaskodásait, miszerint Ausztriában az erőszak uralkodik, illetve, hogv a magyar koronát egy az egyhez kívánják osztrákra váltani, mikor a pillanatnyi árfolyam 1:6. Alois Krischt (az előbbi lap szerkesztője) is sokat támadták (meglehet joggal). November 27-cn cikkben. 30-án karikatúrában tették ezt meg. n Életútja valóban érdekes volt: 1905-ben az Ostdeutsche Rundschaunál (erősen nacionalista német-osztrák lap) dolgozott. 1906-ban csalás miatt lecsukták. 1910-ben újra. most hűtlen kezelésért. 1915 és 1917 között vizsgálati fogságban volt hazaárulás vádjával (állítólag Oroszországnak dolgozott). 1919-ben pedig osztrákellenes és magyarbarát újság főszerkesztője lett. Végül megemlítem a propaganda egy különös válfaját: az egyes vallási közösségek megnyeréséért folytatott agitációt. A keresztény egyházak általában Magvarországhoz húztak. így itt inkább csak a magyar vádak megcáfolására került sor. A katolikusok Ul „Ödenburg als Landeshauptstadt des Burgenlandes" DIB 1921. november 12.; „Ödenburg als Handels- und Verkehrsmittelpunkt des Burgenlandes". Uo.; a karikatúra DIB 1921. november 27.; továbbá ,,Die Ödenburger Weinernte" DIB 1921. november 30. " DfB 1921. november 23.; „Das Ende eines tausendjährigen Unrechtes" DIB 1921. november 17.; „Das deutsche Ödenburg". U. o.; „Eine deutsche Hochschule in Ödenburg". DfB 1921. november 23 ' „Wie sich's die Magyaren vorstellen" DIB 1921. november 12.; „Lügen des Krisch". DIB 1921. november 23.; „Das „Christliche Ödenburger Tagblatt" und sein Hauptschriftsteller". DIB 1921 november 27.; „Der Lebenslauf eines Vielseitigen", 8 karikatúra. DIB 1921. november 30.
