"Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai. (Sopron, 1997)

SZEMEREY TAMÁS: A főiskolások szerepe a nyugat-magyarországi felkelő harcokban és a népszavazásban (korreferátum)

Szemerey Tamás: A selmeci-soproni főiskolások szerepe a nyugatmagyarországi felkelőharcokban és a népszavazásban Szövetségközi Tábornoki Bizottság a Sopronban és környékén megtartott népszavazás eredményeképpen - a Velencei szerződés értelmében Sopront az őt körülvevő nyolc községgel együtt 1922. január 1-én visszaadta a magyar államnak. A főiskolások január 6-án este fáklyás menettel vonultak fel Sopron Fő terére, köszönteni a várost és polgármesterét. Ott és akkor hangzottak el városunk nagy polgármestere - Dr. Thurner Mihály - sokat idézett szavai: „Áldom a magyarok Istenét, hogy ezt a száműzött, szélvert sereget városunkba hívtam, megsegítettem, oltalmaztam, mert oly segítőtársakat találtam bennük, akik már ismerve a hontalanság keserű kenyerét, teljes erejükkel, magyar szívük minden dobbanásával azon voltak, hogy nehéz munkámban a magyar Sopront diadalra segítsék..." Mi volt az alapja, a háttere ennek a megható, emelkedett hangú elismerésnek? A Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola 1918 decemberében hagyta el menekülve és végleg Selmecbányát. Sopronban kapván új otthont, a Főiskolán 1919. április 18-án kezdődtek meg az előadások. A Nagykövetek Tanácsa - Párizsban - 1919. július 20-án ítélte oda Nyugat-Magyarországot

1 Ausztriának. A kijelölt területet a trianoni békeszerződés szerint 1921. augusztus 27-28-án kellett (volna) átadnunk Ausztriának. Érthető, hogy 1921 nyarán az érintett helységekben, de különösen Sopronban, mint megszűnő magyar vármegyeszékhelyen és tervezett osztrák tartományi székhelyen nagy volt a bizonytalanság, a kavarodás. Az állami hivatalok csomagoltak és áttelepültek a közeli városokba. Újra csomagolás előtt állt a főiskola is. Az átadással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat közzétevő plakátok 1921. augusztus 20-án jelentek meg a városban - augusztus 1-jei dátummal. Keveset tudunk róla de kétségtelen, hogy több vonalon folyt szervezkedés a terület átadása ellen.

2 A főiskola diákjai közül 1921 nyarán - a vakáció idején - sokan maradtak Sopronban és az ifjúsági kör választmánya augusztusban titkos megbeszéléseket 1 Nyugat-Magyarország - ma Ausztria Burgenland nevű tartománya - Mosón-, Sopron- és Vas megyék nyugati széléről lehasított, Pozsonytól az Őrségig nyúló mintegy 4000 kirT-nyi terület. Lakóinak, száma akkor kb. 300.000 fö volt, akiknek 75%-a német, 16%-a horvát és 9%-a magyar anyanyelvű volt. 2 „Az illetékes körökkel folytatott eredménytelen tárgyalásokat ... megszakítva Héjjas Iván 1921 augusztus 20tól kezdve csapatait... fokozatosan átcsoportosítja az Ausztria által annektálandó területekre..." in: Héjjas Jenő: Kecskemétiek az 1921. évi nyugat-magyarországi harcokban/Kecskemét 1929; 14. o.