"Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai. (Sopron, 1997)

HORVÁTH ZOLTÁN: Civitas Fidelissima (Új Velencétől a soproni népszavazás magyar sikeréig) (előadás)

Többségük szegényember volt: néhány száz négyszögöllel rendelkező szőlő- és földműves. Jelentős részüket lelketlen agitátorok a nagy jövő ígéretével a Volksbundba csábították, vagy a szőlőápoláshoz nélkülözhetetlen rézgálic juttatását a szövetségbe való belépés feltételéhez kötötték. A kitelepítést a belügyminisztériumból érkezett ún. „repülő bizottság" hajtotta végre, a helyi hatóság adminisztrációja mellett.

104 A német anyanyelvűség megvallása mellett, viszont magyar nemzetiségűnek a gyűjtőívre - 4935 fö íratta magát. Ok voltak a hűségesek, akik 1921-ben Sopront megmentették Magyarország számára. A utóbbiaknak, a német anyanyelvűeknek kitelepítését is előírta a kormányrendelet, mert megalkotói nem gondoltak a soproni sajátos helyzetre. Sopron város tanácsa 1946. január 26-án a minisztertől felterjesztésben kérte a német anyanyelvűek, de magyar nemzetiségűek németországi kitelepítés alóli mentesítését, hivatkozva az 1921. évi népszavazáskor tanúsított államhűségükre és „mert az egyéb idegen anyanyelv megvallása Magyarország ezeréves hagyománya szerint nem lehet bűn és az büntetést nem vonhat maga után"

105 Végül is a német anyanyelvű, de magyar nemzetiségűek kitelepítésére nem került sor, hiszen a rendeletet április végén - májusban hajtották végre. Közülük mégis több száz főt kitelepítettek. A német anyanyelvűek közül mintegy 3800 fö magyar anyanyelvűnek vallotta magát: politikai, vallási meggondolásból vagy érzelmi alapon. Ök is a hűségesek rétegéhez tartoztak. Sopron történetének legsúlyosabb tragédiája 1944-1945-ben volt. Az áldozatok száma: az auschwitziaké 1640, a háborúban meghaltaké több mint 2000, és a kitelepítetteké 8000 fö. A kitelepítést követően, 1946-ban 29.000 élelmiszerjegyet osztottak ki. Ez a múlt, a történelem, amelynek egyre kevesebb élő tanúja van. Ma testvérváros a kitelepítettek székhelye, Bad Wimpfen és Sopron. A testvérvárosi és a baráti kapcsolatok a soproniak hasznára szolgálnak. Ma a hűségesek unokái közül, családtagjaikkal együtt, mintegy ezer fö, „önazonosulását", német mivoltát keresi. SL. Sopron megye Alispáni ir. 1945-2223. Vö. uo. Polgármesteri ir. 1946. (jan. 23.) 998. és Új Sopron 1946. ápr. 14. Dokumentumok a népi demokratikus forradalom történetéhez Győr-Sopron megyében (1945-1948) Főszerk.: Gecsényi Lajos, Győr, 1986. 65. A felterjesztést Házi Jenő fogalmazta és állítólag személyesen vitte el a miniszterhez. Fábján Lajos polgármester írta alá. A kitelepítés végrehajtásáról a M. Nemzeti Kormánv 12.230/1945. M. E. és a 70.010. BM. sz. rendelet intézkedett.