"Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai. (Sopron, 1997)
HORVÁTH ZOLTÁN: Civitas Fidelissima (Új Velencétől a soproni népszavazás magyar sikeréig) (előadás)
távolítsák el a népszavazási területről a magyarbarát (német anyanyelvű) városvezetőket; engedtessék szabad mozgás az osztrákoknak, vizsgálják felül a szavazási listákat, mert hamisak. Az osztrákbarátokat kihagyták, sokan már nem élnek a felvettek közül (egyik pl. 108 éves lenne). A magyarok házról házra agitálnak írták. 94 Schindler András polgármester-helyettes így védekezett: a lajstromok a tábornoki bizottság rendeletére záros határidőn belül készültek, az előforduló hibák oka az idő rövidsége. 95 A NÉPSZAVAZÁS EREDMÉNYE A nemzetközi rendfenntartó csapatok (40 angol, 120 olasz és 150 francia katona) december 8-án érkeztek Sopronba. A szolgálat átvétele után a magyar fegyveres erők 12-én távoztak a városból. A népszavazás időpontját a Nagykövetek Tanácsa 1921. december 14-17-re tűzte ki, majd osztrák kérésre azt december 18-ra változtatta. Az osztrákok azzal érveltek, hogy a magyarok december 12-én vonultak ki Sopronból, és a velencei szerződés értelmében nyolc nap szükséges a szavazás előkészítéséhez. Az időpont megváltoztatását a tábornoki bizottság nem találta indokoltnak. Megmaradt az eredeti elhatározás mellett, így december 1415-én Sopronban és Brennbergbányán, 16-án a nyolc községben (Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk, Sopronbánfalva) elrendelte a szavazást. Az osztrák kormány december 13-án visszahívta megbízottait. Vezetőjüktől így köszönt el Ferrario, a tábornoki bizottság elnöke: „A csatát az ember bizonyosan elveszti, ha attól fél, hogy azt elveszti és visszavonul." Majd megnyugtatta, minden rendben fog lefolyni. 96 Szavazati joggal rendelkezett minden 21. életévét betöltött személy, aki a népszavazási területen született, vagy oda illetékes volt, illetve 1920. január 1. óta állandó lakhellyel bírt. A szavazásra jogosultak nevét lajstromba írták. A táboraoki bizottság a város területét nyolc kerületre osztotta és annak, valamint a nyolc falunak megfelelően szavazatszedő bizottságokat alakított. A bizottságnak 2-2 antanttagjából egyikük az elnök volt, továbbá a tagok sorába került 2-2 magyar és 2-2 osztrák megbízott is, viszont az osztrákok abban nem vettek részt. Uo. 910-9/10-337. Epilog in Oedenburg Frage. 1922. jan. 22. Meiszner Emő és Kovács István ügyvéd a népszavazás idejére valóban központi propaganda irodát szervezett. Az agitátorok ötszáz nyomtatott gyüjtöíwel járták a házakat, hogy a várható eredményről tájékozódjanak. Eredmény: 13.200 aláírás Magyarország mellett. Villani i. m. 21. WSA NPA 911-9/10-60. WSA NPA. Fasc. 911-9/10-154.