"Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai. (Sopron, 1997)

HORVÁTH ZOLTÁN: Civitas Fidelissima (Új Velencétől a soproni népszavazás magyar sikeréig) (előadás)

MAGYAR-OSZTRÁK TÁJÉKOZÓDÁS A TÁRSADALMI RÉTEGEK VÁRHATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSÁRÓL Sopron összes népességének anyanyelv szerinti százalékos megoszlása 1910ben: magyar 44,2%, német 51,1%, majd 1920-ban 48,8, illetve 48%. a többi: egyéb. A német anyanyelvűek közül 1920-ban kétharmad rész magyarul is beszélt, egyharmad viszont csak németül. Az osztrák történeti irodalom szerint a magyarországi németek többsége a század elején a pángermán agitálás miatt Németországhoz húzott, viszont egy jelentős kisebbség, a „hűségesek" hazájuknak Magyarországot tekintették.

84 A hűségesek a soproni társadalom valamennyi rétegében megtalálhatók voltak. Mindkét fél mérlegelte esélyeit a népszavazás várható eredményét illetően. A magyar kormány már a velencei szerződés előtt - mint fentebb említettem tájékozódott és belátta, hogy a népszavazást csupán Sopronra és a környező nyolc falura kérheti, mert a távolabb fekvő községek többségének német anyanyelvű lakossága Ausztriára szavazna.

85 Nyolc község közül ötben így sem számíthatott sikerre. A hátrány - úgy vélték - Sopronban behozható. A szakemberek Sopronban a középosztályban látták egyedül a siker zálogát, amely magyar nevelést kapott. A falvak szavazataival együtt 60%-os eredményt vártak.

86 Az osztrákok is tájékozódtak Sopronban. A „terror" ellenére - állapították meg - Sopronban egy erős kisebbség a csatlakozást akarja és a nyolc falu szavazatával együtt 60%, más esetben 70-75% remélhető Ausztriának.

87 A társadalmi rétegek képviselői közül legtöbben poncichterek: föld- és szőlőműves lakosok voltak. Közülük az evangélikusok jelentősebb része - olvashatjuk az osztrák forrásban - Ausztriához, a katolikusok inkább Magyarországhoz ragaszkodnak.

88 Az osztrák agitátorok a németországi borpiac előnyeivel csábítgatták a poncichtereket, ezzel szemben a magyarok, kárpótlásként az export elmaradása miatt, állami pénzen felvásárolták boraikat. Emlékeztették őket az 1919. április 4-i M Ludwig Pfleger i. m. 15 Villani i. m. 15. Thurner Mihály polgármester ismert mondása: Csak olyan folyóba lép, amelynek látja az alját. Ugy tűnik, hogy túl óvatos volt a nyugat-magyarországi kérdésben. A bécsújhelyi rendőrség szerint Thumer és Fertsák főispán a Népszövetséghez memorandummal fordul, hogy 18 falura népszavazást kérjen. (WSA. NPA. Fasc. 895^1/5-487-1922. ápr. 1.) 16 Uo. 17 WSA. NPA. Fasc. 910-9/10-57. 18 Uo. 7, 45-50. 1921. okt. 25. Osztrák részről elemzés a társadalmi rétegek várható szavazásáról.