"Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai. (Sopron, 1997)

HORVÁTH ZOLTÁN: Civitas Fidelissima (Új Velencétől a soproni népszavazás magyar sikeréig) (előadás)

felkelők önként nem távoznak Nyugat-Magyarországról, azokat a regurális hadsereg bevetésével távolítja el. Osztrák részről a velencei titkos szerződést illetően Schober kancellár már november 30-án így mentegette kormányát: Neki nem állt módjában... Magyarországot Burgenland kiadására kényszeríteni, mikor maguk a nagyhatalmak is belenyugodtak az október 3-án végbement színleges átadásba.

67 Majd 1922 elején Schober kancellár így tiltakozott a magyarok javára történő jelentősebb határkiigazítás ellen: „Ausztria azzal, hogy a népszavazás által Magyarországnak jutott sopronvidéki területekről Velencében lemondott, s ezzel a világtörténelemben páratlan áldozatot hozott, jogot szerzett Burgenland fennmaradó részének osztatlan és zavartalan birtoklására.

68 Érdemes idéznünk még Dinghoffer dr.-nak 1921. december 30-án Linzben tartott beszédéből egy részletet: Arra a szemrehányásra, hogy a nagynémet párt nem utasította vissza kezdettől fogva a velencei egyezményt, azt feleljük, hogy nem akartunk kormányválságot előidézni, s mert máskülönben Ausztria Nyugat-Magyarországból előreláthatólag semmit, sem Sopront, sem a terület egyéb részét nem tartotta volna meg.

69 A népszavazást követő napon, december 18-án pedig az Oedenburger Heimatsdienst a Városházán, a Volkshalle-ben gyűlést rendezett. Itt Walheim tanár 800 résztvevő előtt kijelentette, hogy Burgenland érdekeit a kormány Velencében elárulta. A kormány képviselői amikor elutaztak, már elhatározták Sopron feladását - mondotta - s ezt bizonyítani is tudja. Az egyik felszólaló, dr. Ursin az antantot szövetségi gazemberek bandájának (interallierte Gauberbande) nevezte.

70 Nem kétséges, hogy az antant kétszínű politikát folytatott. De „Oedenburg" osztrák részről való un. elvesztése mégis semmiség ahhoz, ahogy a nagyhatalmak hazánkat a trianoni átokkal sújtották. A soproni népszavazásra elsősorban az osztrák kormánynak volt szüksége, nehogy a nacionalista tömeg felháborodása elsöpörje a terület „átengedése" miatt. Az ellenforradalmi Horthy kormánynak sem volt érdeke, hogy Ausztriában baloldali kormány alakuljon és esetleg a kommunisták vegyék kezükbe a hatalmat. Magyar részről Sigray Antal és Pater Zadravecz tartotta kevésnek és szerencsétlennek a velencei szerződés eredményét.

71 Viszont a magyar kormány úgy látta, ha csekély mértékben is, a trianoni határokon sikerült rést ütnie. Erre a velencei szerződés adott lehetőséget. 67 Sigray Antal beszéde a Nyugat-Magyarország ellenállásáról. 1922. január 19. Bp., 1922. 3. 68 Villani i. m. 55. 69 Sigray i. m. 15. 70 WSA NPA. Fasc. 910-9/10-325-326. 71 Fater Zadravecz titkos naplója. Bp. 1967. 164.