"Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai. (Sopron, 1997)
HORVÁTH ZOLTÁN: Civitas Fidelissima (Új Velencétől a soproni népszavazás magyar sikeréig) (előadás)
Horváth Zoltán: Civitas Fidelissima 1 tfyf/ opronban 1921. december 14-15-én sorsdöntő esemény zajlott le. A város lakosságának népszavazással kellett döntenie, hogy Magyarországra tartozik-e. vagy szívet, hazát cserélve Ausztriához csatlakozik. A népszavazás egyúttal befejező szakasza volt a Nyugat-Magyarország területi hovatartozása körül kialakult viszálykodásnak. HÁROM ORSZÁG KÜZDELME NYUGAT-MAGYARORSZÁGÉRT A területre nemcsak az osztrák és magyar állam tartott igényt, hanem Csehszlovákia kormánya is. Képviselői - Benes, Masaryk, Cservin, Lakatos már 1915-ben kidolgozták az ún. korridor (folyosó) tervet. A korridorral, a történelmi magyar határtól, a Lajtától keletre kb. 100 km szélességben - Győrt, Sárvárt, Keszthelyt összekötő vonal hosszabbításával Murakeresztúrig - Jugoszláviával akartak összeköttetést létesíteni. így megvalósult volna az északi és déli szlávok kapcsolata Danzigtól Triesztig. Ezáltal Csehszlovákia tengeri kikötőhöz jutott volna. A területen élő 47 millió lakos 6 millió katonát állíthat ki - érvelt Chervin -, és a korridor védőgátat jelentene a pán-germanizmussal szemben, megakadályozna mindenféle német-magyar revíziós kísérletet, azaz a békét. Közép-Európa stabilitását szolgálná." A délszlávok is követelték Szentgotthárdig a területet. Igényüket azonban nem kapcsolták össze a korridor megvalósításával. Kutatásaim eredményét közöltem, Horváth Zoltán: Három ország küzdelme Nyugat-Magyarországért. „Kisalföld" 1971. dec. 14-15. (A népszavazás ötvenedik évfordulójára.) A tanulmány: A soproni népszavazás története (MSZMP Győr-Sopron m-i Bizottsága Okt. Ig. Évkönyve, 1986. 217 229. Lásd még : Horváth Zoltán: CIVITAS FIDELISSIMA. Megjelent némi változtatással: Sopron és környéke 1922-1990. Korrajz és családi lexikon. Főszerkesztő: Sarkady Sándor. Bp. 1992. 14-24. Az utóbbi két tanulmánykötet ma hozzáférhetetlen. A kiadó tönkrement, szinte csak a szerzők tiszteletpéldánya jutott el az olvasókhoz. - Missuray Krúg Lajos: A leghívebb magyar város történetének aranynapjai címmel írt cikket. - Sopron és Sopronvármegye ismertetője 1914-1934. Összeállította: Horváth László. (Továbbiakban: S. és Svm. ism.) 43. Falk. Emerich: Das Burgenland in Bliekileld tschechischer Grossherrschaftspläne. Stuttgart, 1938. 6., 10., 49. és 67 p. Arthur Chervin korridor terve 1918. november 11-én: „De Prage a l'Adriatique". A lakosság megoszlása: német 282.198, magyar 655.723, horvát 64.412, szlovén 72.205, szlovák 1.564 és egyéb 6.802, összesen: 1.082.886. Massaryk terve 1910-ből. Aterületen 55.502 horvát, 278.463 német és 450.774 magyar él. Hasonló Benes terve is. Közös tervük legközelebb áll Chervinéhez. A korridor keleti határa: Győrtől a Rába - (Sárvár) - és Zala hosszán a Mura és a Dráva összefolyásáig. Uo. 66. p.
