"Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai. (Sopron, 1997)
TURBULY ÉVA: Adatok Thurner Mihály polgánnester személyének és szerepének jobb megismeréséhez a két világháború között sopron életében (korreferátum)
TuRBULY ÉVA Thurner búcsúzó beszédében sorolta az elmaradt terveket: „...szomorú szívvel kell megállapítanom, hogy sok tekintetben ott vagyunk, ahol voltunk 23 évvel ezelőtt..." ugyanakkor imponáló a megvalósultak felsorolása: új iskolák, kórház, középületek, az idegenforgalom térnyerése. Nagyformátumú, becsvágyó politikus volt. Nem tartozott a „törzsökös" városi elithez, különösebb vagyon sem állt mögötte. A gazdasági és pénzügyekben járatos jogászként nyerte el 1918-ban a város vezetői rétegének bizalmát. Bemutatkozó beszédében felvázolt elképzelései is mutatják, hogy messzire látó, ugyanakkor realista, Sopron helyzetét jól felmérő politikusként került székébe. A forradalmak alatt képes volt a város érdekében szükséges minimális együttműködésre, s később is bírta a szegényebb néprétegek bizalmát. Személyének szerepe volt abban, hogy a munkások és gazdapolgárok jelentős része a népszavazáskor Magyarországot választotta. Szociális és szegénypolitikája a későbbiekben is mintaszerű volt, ígéreteit lehetőség szerint valóra váltotta. Igaz, a megvalósításhoz szükség volt a várost irányító - többségükben keresztényszocialista elveket valló pártok - egyetértésére is. Kiváló szónok volt, hatásos beszédei megfeleltek a kor ízlésének. Eredményesen képviselte városa érdekeit országos fórumokon, ebben tekintélye, rábeszélő képessége egyaránt segítette. Tudományos és művészeti rendezvényeket vitt a városba, polgármestersége alatt Sopron nem csak az iskolák, a kultúra, a művészetek városa is lett, s ebben a polgármester személyes elkötelezettségének kiemelkedő szerep jutott. A nehéz idők ellenére támogatásával történeti kiadványok hosszú sora jelent meg, gondoljunk Házi Jenő, Thirring Gusztáv Csatkai Endre munkáira. Számosan - így Mollay Károly, Winkler Oszkár a város ösztöndíjával tanulhattak. Mollay Károly visszaemlékezése szerint rendszeresen be kellett számolnia a polgármesternek előrehaladásáról. Disszertációját - akárcsak Lackner Kristóf idejében - a város költségén nyomtatták ki. Házi Jenő nyaranként a városi ösztöndíjjal kutatta Sopron múltját Bécs levéltáraiban. Aligha akadt még város Magyarországon, ahol ilyen magas szinten működött a kulturális mecenatúra. A végjáték szomorúra és méltatlanra sikeredett. A háború után Thurnert megvádolták az általa igazgatott Selyemgyár Németországba telepítésének szándékával. Augusztusban megfosztották díszpolgárságától, októberben letartóztatták, 16 novemberben az Igazoló Bizottság állásvesztésre ítélte. November 26-án a Soproni Népbíróság a vád alól felmentette, mivel a vád ügyében egyetlen tanút sem tudott felsorakoztatni. 17 Iratait rendezgetni járt be a levéltárba, amíg - Házi Jenőhöz hasonlóan - ki nem tiltották a városházáról. 1952. április 7-én, 73 évesen halt meg Frankenburg utcai házában. A halál oka az anyakönyv bejegyzése szerint szívbénulás. 15 S. L. XIV. 28. 6. doboz 16 Uj Sopron 1945. október 14. 17 Uj Sopron 1945. november 23., november 27.