"Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai. (Sopron, 1997)

TURBULY ÉVA: Adatok Thurner Mihály polgánnester személyének és szerepének jobb megismeréséhez a két világháború között sopron életében (korreferátum)

TURBULY ÉVA kólák létrehozását, a kisipar támogatását. Az infrastruktúra fejlesztését, saját villamos erőmű építését. Már ekkor kiemelte a szegénypolitika fontosságát - „ha a haladást biztosítani akar­juk, a nyomor enyhítésére is kell törekednünk, mert a nyomor hidege megdermeszti, megöli a fejlődés csíráit" - mondta a gazdapolgárok és munkások, kisemberek között mindvégig népszerű polgármester. Megjelent a város természeti szépségein alapuló idegenforgalom fejlesztésének gondolata is. E programot 1922. folyamán, s az egyéves évfordulóhoz kapcsolódó beszédeiben tovább bővítette a felsőoktatási intézmények, így a személyes érdemeként ideiglenes jelleggel már a városban lévő Selmecbányái bánya­és erdőmérnöki főiskola és a pécsi egyetem teológiai fakultásának végleges lete­lepítésével. A népszavazást követően Thurner. s vele egyetértésben a helyi politikai elit fő törekvése a város gazdasági életének újraindítása volt. Lezárt határok, menekültek, munkanélküliség jellemezte az első éveket. A polgármester mindvégig arra törekedett, hogy a népszavazás erkölcsi tőkéjét gazdasági támogatásra, kedvezőbb jogi környezet kialakítására válthassa át. 9 Ebben ért is el eredményeket, bár a teljes erkölcsi elismerés mögött a város fejlesztési terveinek anyagi támogatása elmaradt a kívánatostól. A bor- és állatkereskedelem fokozatosan felszabadult a kötöttségektől, a kiskeres­kedelem azonban nagyrészt áldozatul esett a kedvezőtlen változásoknak. A város veze­tése a polgármester elképzeléseivel összhangban támogatta az osztrák bank és ipari tő­ke megtelepedését. Elsősorban a korábban Sopron megyéhez tartozó cégek telepedtek meg. akik meg akarták őrizni itteni piacukat. Néhány név: A Trebitsch féle Selyem­gyár, a Pamutipar, a Madarász féle Selyemgyár. Fésűsfonalgyár, kisebb vasgyár. A kis­ipar dominanciája megszűnt, s a nagyüzemek felszívták munkanélkülieket, a tönkre­ment kisegzisztenciákat. Megindultak a közmunkák. Thurner nevéhez fűződik a város csatornázása. Korábbi ígéretéhez híven a város biztatására és támogatásával 1921-ben elkezdődött a Kurucdomb kiépítése, elkészültek a kórház és a Fapiac közötti kislakásos épületek Már 1920-ban a polgármester és Hcimler Károly kezdeményezésére létrehozták az Idegenforgalmi Rt.-t, amelynek célja - felismerve a kedvező pillanatot - az idegen­forgalom ideterelése volt. A részvényesek osztalékot nem kaptak, a cél merőben önzet­len volt. Megépült számos szálló és menedékház, közöttük a Lőver, az István mene­dékház, a Gruber szálló és a Hubertusz. 194l-re az idegenforgalom a város egyik fő bevételi forrása lett. 10 Thurner beszédében a népszavazás tíz éves évfordulóján újra összefoglalta a város­fejlesztésre vonatkozó elképzeléseit. Az elért eredmények, Sopron relatív jobb helyzete ellenére sok volt a félig, vagy alig megoldott probléma, nem elegendő a várt kormány­zati támogatás. 9 Bircher 435. 10 Soproni Hirlap 1941. július 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom