Turbuly Éva: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1595-1608. (Sopron, 2002)

Történeti bevezető

jelenség a hivatalvállaló nemesség körében a legkézzelfoghatóbb. Erősítette a folyamatot a megyék együttműködése is. A közös főispán, Nádasdy Ferenc okán elsősorban Vas és Sopron megyékre volt jellemző a törvényhatóságok együttdolgozása, közös közgyűlések tartása, a rendszeres követküldés, egyeztetés, de a kapcsolattartás Zalával is kimutatható. A regionalitás kialakulásában fontos tényező volt a térség nagybirtokos arisztokráciájához, elsősorban a Nádasdyakhoz kötődő familiaritás és az ehhez kapcsolódó, korábban már említett migráció, valamint az átbirtoklások következményeként szövődő családi-rokoni kapcsolatok. A megyei elithez tartozást számos tényező határozta meg. A vármegyei nemesség számára a vagyongyűjtés klasszikus módjai, az öröklés, beházasodás mellett fontos előrelépési lehetőség volt a megyei szolgálat. Pozitív hatásai a 16/17. század fordulóján azonban még nem mindig voltak egyértelműek, különösen alacsonyabb tisztségekben. Ugyanakkor a Sopron megyei közgyűléseken számos olyan nemes szerepel rendszeresen más nemesek megbízottjaként, közügyekben eljárva, követként, különböző adók beszedőjeként - amely jól jövedelmező megbízatás lehetett - akik formálisan nem viseltek hivatalt. Kialakult tehát egy iskolázottnak mondható réteg, amelynek a nemesi társadalomban betöltött helyét elsősorban nem vagyona, hanem fejlett írásbelisége, jó kapcsolatai, gyakran a főúri udvarokban, a birtokigazgatásban betöltött pozíciói határozták meg. Külön kategóriát jelentettek a megyei jegyzők, akik vezető szerepet játszottak a megyék életében, többnyire azonban csekély vagyonnal rendelkeztek, s emiatt gyakran álláshalmozásra kényszerültek.