Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1579-1589. (Sopron, 1994)
Regeszták
Megyei Törvényszék (Sedes iudiciaria) (in profesto Cicumcisionis Domini), Újkér 120 Megyei Törvényszék (Sedes iudiciaria) 1583. január 2. (f. IV. p. fest. Circumcisionis Domini), Németi 550. (I. 102.) Blagay Miklós Tatay Imre személyében a következőket terjeszti elő: néhai Tatay Lászlónak a Tatán birtokolt jószágait, amelyeknek a nevezett Tatay Imrére kellett volna szállniok — mivel ő Tatay György fia és Tatay Gergely unokája, ez a Tatay Gergely pedig egy atyától született fivére volt néhai Tatay Lászlónak —, elfoglalták a nőági rokonok, név szerint Tatay Sára, aki Vörös Ferenc házastársa, Tatay Katalin, aki Szabó György házastársa és Tatay Ilona, aki Végh (Wegh) Ambrus házastársa; ezek az asszonyok egyébként valamennyien néhai Tatay Antalnak a leányai és a mondott néhai Tatay László édestestvérei. A nevezett előterjesztő tiltakozik a birtokok elfoglalása miatt, mivel ezek csakis a férfiágat illetik meg és azt követeli, hogy az alispán úr vegye bírói zár alá azokat a birtokosztályig. Demeter deák néhai Tatay László nővéreinek a nevében és személyében kijelenti, hogy a nevezett asszonyok nincsenek a mondott jószágok birtokában; egyébként pedig Tatay Imre panaszára törvényes idézés nélkül nem kívánnak válaszolni. A törvényszék a következő ítéletet hozta az ügyben: mivel egyik fél sem birtokolja ténylegesen a néhai Tatay László jószágait, amelyek örökléséről egyébként is most folyik a per, ezért a jószágok bírói zár alatt lesznek, a mondott felek pedig a Szent György ünnepe előtti vasárnapon (április 21-én) Tatán, Edvy István szolgabíró és Szelestey Dénes deák előtt bizonyítsák be igazukat — tudniillik Tatay Imre azt, hogy a nőágon való örökösök Tatay László életében sohasem birtokolták e jószágokat, a nőági örökösök pedig azt, hogy saját jogon birtokolták. — A felek a következő törvényszéki ülésig levelet kérnek az ítéletről. 121 551. (I. 102.) Az alispán úr és a csornai prépost úr a következőképpen állapodott meg egymással: a Vízkereszt ünnepe utáni legközelebbi csütörtökön (január 10-én) a prépost úr néhány jobbágya megkeresi az alispán urat és egyezséget köt vele annak a 40 személynek a dolgában, akik fegyvert fogtak a vicegerens és a szolgabíró ellen. Amennyiben pedig nem tudnának egyezséget kötni, akkor a következő törvényszéki ülés első vagy második napján a prépost úr a szolgabíró és egyik esküdtje előtt törvényt fog szolgáltatni a mondott jobbágyai részéről. (1582.) december 31.
