Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1579-1589. (Sopron, 1994)

Regeszták

985. (I. 212.) A vármegye közönsége országgyűlési követekké választotta az alispán és a jegyző urakat, s számukra az alábbi követutasítást adta ki: — az ő császári felsége előtt Prágában bemutatott megyei kérelemben foglaltaknak megfelelően tárgyaljanak a főispán tisztéről; — tárgyaljanak a Magyarország és Ausztria közötti határokról; — tárgyaljanak Nádasdy úrnak a Kismarton (Kis Marthon) vára kapitánya elleni dolgáról; — tárgyaljanak azokról a vitás ügyekről is, amelyek Dersffy úr, illetve a szomszédos ausztriai birtokosok között Lanzsér (Lanser) vára és tartozékai kapcsán felmerültek; — tárgyaljanak azokról a Pápa, Kanizsa és Veszprém várában állomásozó végvári katonákról, akik nem távoztak el a legelőkről és akik fosztogatják a lakosságot; — végül tárgyaljanak arról is, hogy a rövid törvénykezések helyett tartassék általános törvénykezés, mivel ilyen már régóta nem volt. 986. (I. 213.) A vármegye közönsége elrendelte, hogy 12 forint összegű bírságot kell kiróni mindazokra, akik elmulasztották az ezen a közgyűlésen való megjelenést. S mivel csak kevesen voltak jelen, a vármegye közönsége azt is elrendelte, hogy az alispán úr pusztán csak a jelen határozat erejével is behajthatja a szokásos bírságot. 987. (I. 213.) A vármegye közönsége elkészítette azt a kivetést, amely az országgyűlési követek költségeinek a fedezésére, illetve a jegyző fizetésére szolgáló pénz beszedését illeti: eszerint az első célra a főurak és a birtokos nemesek minden egyes portájuk után 75 dénárt, az egytelkes nemesek személyük után 20 dénárt fizetnek, a második célra pedig a főurak és a birtokos nemesek 25 dénárt, az egytelkes nemesek 10 dénárt. A kivetett pénzeket Párnás Mihály úr fogja beszedni a következő törvényszéki ülésig. 988. (I. 213.) A vármegye közönsége elrendelte, hogy Karré Mihálynak a török fogságból való kiszabadítása érdekében minden egyes porta után 20 dénárt kell fizetni; olyan módon azonban, hogy ezt a pénzt ne a jobbágyok fizessék meg, hanem maguk a főurak és a birtokos nemesek a saját erszényükből. 989. (I. 213.) Bornemissza a házastársának, valamint Gyalóka, Gereblyén és Salamonfalva possessiók lakosainak a nevében és személyében eltiltja a győri káptalan jobbágyait attól, hogy malmot építsenek Gyalóka határában a Repce folyón; a malom gátjait ugyanis felesége földjein kellene felépíteni.