Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1579-1589. (Sopron, 1994)

Regeszták

972. (I. 207.) Bornemissza protestációt terjeszt elő Ostffy (Osthffy) Tamás özvegyének a személyében, azért, mert Bakócsa István a mai napon itt volt ebben a helységben, s őt az alispán, a jegyző és a szolgabíró úr is látta. 973. (I. 210.) Hernáth János a soproni keresztes lovagoknak, valamint a Damonyán lakó nemeseknek a személyében és nevében eltiltja Damonyay Pétert attól, hogy Damonya és Bő possessiók határában legeltesse a juhait. 974. (I. 210.) Krisztina asszonynak, Akach Gáspár házastársának a személyében Székely Mátyás mester (magister) a Vas vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel szolgabíró és esküdt kiküldését kérte annak az Újmalom (Wymalom) nevezetű malomnak a felbecsülésére, amely Gyalóka possessio határában, a Repce folyón épült. Megyei Törvényszék (Sedes iudiciaria) (1587.) június 26. (f. II. p.fest. Nativitatis Johannis baptistáé), Újkér 975. (I. 210.) A törvényszék előtt felvétetett Longh Máténak Öry György, Öry Balázs és Öry László ellen indított pere. Az alperesek közül Öry György és Balázs érdekében Bornemissza, a vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel előadta, hogy Öry László neve nem szerepel az intésben, s mivel ő a legidősebb, ezért nevezett öccsei sem tartoznak felelni a keresetre. A felperes erre a következőképpen válaszolt: a jegyzőkönyvből kiderül, hogy az intés mind a három testvérre vonatkozott, ugyanis közösen kérték annak másolatát; az alperesek ezen indoka tehát nem lehet ok a visszalépésre. Ami pedig a per tárgyát illeti: a felperes azt állítja, hogy a szóban forgó birtokok nem őstől maradt, hanem vásárolt jószágok. Az alperesek, tudniillik Öry György és Öry Balázs válasza a következő: nem létezett olyan záloglevél, amelynek alapján és a vonatkozó törvények értelmében inteni lehetett volna őket. A törvényszék az ügyben az alábbi határozatot hozta: jóllehet az örökség jogcímén nem lehetett volna az intést előterjeszteni, mivel azonban a káptalan által kiadott örökvalló levélből nyilvánvaló, hogy a jószágokat egy bizonyos pénzösszegért idegenítették el, valamint, hogy a szomszédságot senki sem tagadja, s a szomszédság jogcímén a jószágok inkább megilletik a felperest, mint bárki mást, ezért az alperesek kötelesek felvenni a pénzt és átadni a mondott birtokokat. — Az alperesek fellebbeztek és fellebbezésük át is küldetett. — Az alperesek 1 forintot fizettek, a felperes pedig 10 dénárt.