Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1579-1589. (Sopron, 1994)
Regeszták
Bálint zálog címén Ebergényi Péterre íratott egy jobbágytelket, amelyen jelenleg Fundák (Fwndak) Máté lakik. 827. (I. 164.) Ebergényi Péter házastársának a nevében és személyében a következőket válaszolta erre az intésre (lásd az előző bejegyzést): a vásárlás joga az ő feleségét illeti meg, aki tudniillik közelebbi fokon áll rokonságban Terestyén (Theresthyen) Bálinttal, mint az intő. Büky (Byky) Dávidnak ugyanis két gyermeke volt: Büky Magdolna, aki Terestyén Istvánhoz ment férjhez, illetve Büky Pál, aki két örököst hagyott hátra, Büky Pétert és Büky Jánost. Ez a Büky János nemzette leányát, Büky Anasztáziát, aki Török (Terek) István felesége lett: az ő fiuk Török Imre. Büky Péter leánya volt Büky Ilona, aki Nagy (Nagh) Sebestyénhez ment férjhez; az ő leányuk Nagy Anna, Ebergényi Péter házastársa. Büky Magdolna pedig Terestyén István felesége volt: az ő fiuk az a Terestyén István, aki a telket zálogba adó Terestyén Bálintnak az apja. A törvényszék azonban úgy ítélte meg, hogy Ebergényi Péter házastársa és Török (Therek) Imre Büky Dávid törzsökének ugyanazon a vonalán van, s hogy Tarródy István a nemzetségi vonalon közelebbi rokona az eladó Terestyén Bálintnak. Ennek megfelelően az a határozat született, hogy a zálogba adott telek Tarródy Istvánt illeti meg. — Anna asszony nevében Ebergényi Péter protestációt terjesztett elő, amely szerint nevezett felesége nem akarja eltűrni, hogy Török Imre vagy bárki más rokon akármilyen módon is birtokolja a mondott telket. Tarródy István pedig letette a 92 tallért (!), azzal, hogy a még hiányzó tíz tallért akkor fogja kifizetni, ha megtörténik a telek becsűje; ennek elvégzésére a törvényszék Mesterházy Boldizsár szolgabírót és Balogh Gáspár esküdtet küldte ki. 195 828. (I. 165.) Chernél Pál úr magához váltotta a fogságból kisölbői Lóránth (Loranth de Kys Ewlbew) Jánost és kisölbői Lóránth Tamást — akiket mesterházai Nagy (Nag de Mesterhaza) János kérelmére az alispán úr tartóztatott le és vetett fogságba —, mégpedig a felperes beleegyezésével és annak reményében, hogy a nevezett felek megállapodásra jutnak egymással. Chernél Pál arra is kötelezte magát, hogy az alispán úr kívánságára azonnal a törvény elé állítja a kiváltott alpereseket; ha pedig nem tenné vagy nem tehetné, büntetésül meg fogja fizetni az értük járó fejváltságot. — A törvényszék elrendelte, hogy a mondott felek a következő ülésig lépjenek megállapodásra egymással. 196 829. (I. 165.) Varga (Warga) János, Eölbey (Ewlbey) Gergely jobbágya Eölbey Ferenc és Eölbey Pál kezességvállalása mellett — akik személyenként 40—40 forint összegig vállaltak kezességet — hasonlóképpen és hasonló feltételekkel (lásd az előző bejegyzést) kiszabadult a fogságból.
