Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1579-1589. (Sopron, 1994)

Regeszták

785. (I. 158.) Orbán Mátyás és Baszthy (Bazthy) Pál eltiltotta Csala (Chala) Gergelyt attól, hogy megvásároljon, használjon és a birtokában tartson valamely nemesi kúriát, amely Völcsej possessióban van és amelyet néhai Bozay András özvegye, Katalin asszony birtokol. Intették is emellett Csala Gergelyt, hogy vegye fel a pénzt a mondott kúriáért és adja át nekik az ahhoz tartozó jószágokat, mivel a kúria szomszédos az 5 birtokaikkal. — Hogy kifogás ne merülhessen fel, a törvényszék Dóczy Simon szolgabírót küldte ki az intés átadására. 786. (I. 158.) Ebben az ügyben (lásd az előző bejegyzést) Bornemissza János is protestációt terjesztett elő, kijelentvén, hogy a mondott nemesi kúria, valamint a hozzája tartozó szántóföldek megvásárolásának a joga a közvetlen szomszédság jogcímén legelsősorban is őt illeti meg, amennyiben Csala Gergely bármilyen ok miatt is nem maradhat meg azoknak a birtokában. Megyei Közgyűlés (Generalis congregatio) (1585.) augusztus 20. (in festő Stephani regis), Szentmiklós 787. (I. 159.) Bornemissza János felajánlja, hogy számot ad perceptori hivataláról és működéséről; ezt egyébként már korábban is felajánlotta és intette a vármegye közönségét, hogy végeztesse el a számvételt. 788. (I. 159.) Meszlényi Benedek úr Császár Kristóf úrnak (magnificus) a nevében és személyében ismételten protestációt terjeszt a vármegye közönsége elé; eszerint a nevezett Császár Kristóf, amint azt szabad grófi méltósága is megköveteli, kész lett volna törvényt szolgáltatni annak a rab személynek az ügyében, akit Sopron város polgárainak a kérelmére Nyéken tartóztattak le és aki jelenleg is fogságban van. A nevezett gróf tehát nem akarja, hogy valamilyen vád érje őt, ha a fogoly pestisben vagy más betegségben kimúlnék a világból, vagy ha magában a fogvatartásban elpusztulna. — Az ügyben megkérdezett Dóczy Simon szolgabíró a következőket jelentette: neki azt mondta a polgármester és a főbíró, hogy a foglyot a szenátus nevében tartóztatták le. 789. (I. 159.) A vármegye közönsége elrendelte, hogy az erre az esztendőre kivetett ingyenmunka megváltására szolgáló pénzt a főurak és a nemesek minden jószáguk után fizessék ki Székely Mátyás kezébe tizenöt napon belül, Székely Mátyás pedig, mint korábban, most is adja át a beszedett összeget az alispán úrnak.