Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1579-1589. (Sopron, 1994)
Regeszták
Erdős Albertet (in causam attractos infrascriptos, lásd a következő bejegyzést), akiket személyük szerint megtalált a legutóbb Újkér possessióban tartott törvényszéki ülésen. 649. (I. 126-127.) Bornemissza János az alispán és a jegyző urak nevében és személyében a következőket terjesztette elő: a nevezett felperesek a közelmúltban bizonyos fontos ügyek elintézése végett a Repce (Repcze) folyón túl, már Vas vármegyében lévő Dakopag (Dakopagh) possessióba utaztak, s az ugyanazon a folyón megindult jégzajlás miatt nem tudtak visszajönni arra a törvényszéki ülésre, amelyet a Húshagyó vasárnapot követő hétfőre (március 2ra) hirdettek ki. Eközben pedig a törvényszék helyszínén, az ott megjelent nemesek között nemeskéri Kéry Máté és Erdős (Erdeos) Albert nem tudni, mitől indíttatván, de nagyon is tudatosan azt kezdték el híresztelni a felperesek igen nagy gyalázatára, hogy távollétüknek oka van: mégpedig az, hogy Bik (Byk) Balázs és Bik Gothárd két aranyozott ezüst kupát adott nekik, hogy azt a pert, amelyet Erdős Albert, illetve néhai Erdős Tamás özvegye ezen Erdős Tamás meggyilkolása miatt indított ellenük, egy másik határnapra halasztassák. Az alispán és a jegyző úr most tehát ítéletet kér az ország törvényeiben foglaltaknak megfelelően a törvényszéktől. Szopory György a vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel midkét alperes nevében tagadja a keresetben előadott vádat, míg a felperes fenntartja a keresetét. A törvényszék a következő ítéletet hozta: Erdős Albert bocsáttassék szabadon, Kéry Máté pedig tagadó válaszának megfelelően mentse magát, oly módon, hogy a legközelebbi törvényszéki ülésen 50, hozzá hasonló nemes személlyel együtt esküt tesz az ártatlanságáról. 650. (I. 127-128.) Sándor 140 Péter a törvényszék elé állította két, Berekalján (Berekallya) lakó jobbágyát, Margit asszonyt, néhai Déda Ferenc özvegyét és az asszony vejét. Takács (Takach) Jakabot, azzal vádolva őket, hogy a paráznaság vétkébe estek és a paráználkodásból született fiúgyermeküket a vízbe fojtották. Pórládony, Tompaháza és Berekalja possessióknak a törvényszék előtt megjelent lakosai azt mondták, hogy a Berekalja és Tompaháza között folyó Metőc (Meteocz) nevezetű patakban találták meg a meggyilkolt gyermeket és az a gyanújuk, hogy ez a gyermek a mondott asszony fia volt. A törvényszék által meghallgatott tanúk a következőket vallották: — Tompa Miklós a házastársától hallotta, hogy amidőn Margit asszony Tompa Ferenc egyik István nevű szervitorának a feleségével eltemetni vitte a halott fiút, akkor szembetalálkoztak egy leánnyal, aki által a berekaljai lakosok üzenték nekik, hogy vigyék vissza a gyereket; ők azonban nem vitték vissza, hanem eltemették.
