Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1579-1589. (Sopron, 1994)

Bevezetés (Tóth Péter)

Az a kötet, amelyet Sopron vármegye legrégebbi jegyzőkönyvének tartunk számon, tulajdonképpen nem készült jegyzőkönyvnek, hanem a mindenkori jegyzők által a megyegyűlések tárgyairól külön ívekre készített fogalmazványok az idők során felszaporodva, valamikor a 18. század közepe előtt kötetbe rendezték ezeket. A rendezés során a fogalmazványok között hagytak más, a megyegyűlésekhez kapcsolódó iratokat is, így például egyes alispáni jelentéseket (ezek között olyan is akad, amelynek üresen maradt részére eredetileg is a gyűlés tárgyait vezette rá a jegyző). A kötet kialakításakor az időrendre sem tudtak mindig ügyelni; az ilyesfajta zavarokra, illetve ezek valószínű okaira a jegyzetpontokban utalunk. Mindezek alapján a kötetet eredeti fogalmazványnak minősíthetjük, amelynek nyelve túlnyomó részben latin, nem számítva a véletlenszerűen belekerült és más vármegyei tisztségviselők által írott jelentéseket és egyéb szórványokat. A jegyzőkönyv eleje hiányos és erősen sérült is: a modern restaurálás során az első három levélből csak néhány négyzetcentiméteres darabokat tudtak megmenteni a szakemberek. Ezek a lapok az 1700-as években sem lehettek sokkal épebbek: legalábbis erre utal, hogy a másoló, aki a század második felében újraírta a kötetet, sok mindent már akkor sem tudott elolvasni. Itt kell megjegyeznünk, hogy ez az átirat csak nagy óvatossággal használható, mivel a másoló a munkája során feltűnően sokat tévedett: a Stephanus nevet rendszeresen Sigismundus-nak olvasta (például az 51. regesztában Stephanus Tatay helyett Sigismundus Tarczay-t írt), sokat hibázott az egyéb szavak átírása során is (például a Cathedra Petri ünnep helyett az 52. regesztában [...] petit szerepel) — és még folytathatnánk. A jegyzőkönyv létrejöttének a fentebb ismertetett módjából az is következik, hogy valószínűleg sok megyegyűlés anyaga hiányzik a kötetből; sok, ívekre írott fogalmazvány elveszhetett az idők folyamán, illetve a megyei iratokat kezelő jegyzőnél maradhatott. A kötet alapján mindenesetre az alábbi megyegyűléseket rekonstruálhatjuk; ezek felsorolását azért ítéljük fontosnak, mivel helyszínük nem szerepelhet a regeszták sorszámaira utaló helynévmutatóban. — 1579. január 12: megyegyűlés Csepregen; január 25: generalis congregatio csepregen; február 16-17: sedes iudiciaria Csepregen; március 7: sedes sigillaris Csepregen; április 22: Rábaköz sedes iudiciariája Keresztúrban; április 26: congregatio Cirákon; június 10: sedes iudiciaria Keresztúrban; június 22-23: sedes iudiciaria Csepregen; július 1: sedes iudiciaria Keresztúrban; október 4: congregatio Csepregen; október 5: sedes iudiciaria Csepregen; október 19: sedes sigillaris Csepregen; október 21: sedes sigillaris Keresztúrban; november 22: megyegyűlés Cirákon. — 1580. január 11: a vármegye congregatiója Cirákon; április 27: generalis congregatio Cirákon; május 12: a vármegye generalis congregatiója Cirákon; május 30-31: sedes iudiciaria Újkéren; június 13:sedes iudiciaria Újkéren; június 27: congregatio Szentmiklóson; augusztus 4: a vármegye congregatiója Szentmiklóson; augusztus 22-23: sedes iudiciaria Újkéren szeptember 5: sedes iudiciaria Újkéren; szeptember 7: Rábaköz sedes iudiciariája Németiben; október 24: sedes iudiciaria Újkéren; október 26: sedes iudiciaria Németiben; október 31: sedes iudiciaria