Dominkovits Péter - Kelemen István (szerk.): A Széchenyi család nagycenki levéltárának iratai 1678-1944 (Sopron, 2017)

Kelemen István: A Széchenyi család nagycenki levéltárának története

Béla 1860-ban a cenki uradalom mellett mint idősebbik fiú a pölöskei hitbizományt örökölte, a budai házakkal és telkekkel együtt.30 1873-ban kérésére a zalaegerszegi törvényszék határozatával a pölöskei jószágot feloldotta a hitbizományi kötelék alól, és helyébe a cenki uradalmat, valamint a budai házakat és telkeket tette meg hitbizománnyá (nagycenki hitbizomány).31 Halála után szabad (állód) birtokait két lánya, gr. Teleki Tiborné szül. Széchenyi Alice (1871-1945) és gr. Károlyi Lajosné szül. Széchenyi Hanna (1872- 1957) örökölte. Alice kapta Pölöskét a hozzá tartozó majorokkal, míg Hannáé lett Bak majorostul a pusztákkal együtt.32 A haláleset miatt a Soproni Királyi Törvényszék mint hitbizományi hatóság adtai 1919- ben felvett cenki kastélyleltárban a XV. sorszám alatt inventálták a Széchenyi-szárny földszintjén lévő „vasajtós levéltári szoba” berendezését, melyet 10 db, iratokkal megpakolt, puhafából készült levéltári szekrény és egy puhafa asztal jelentett.33

Mivel Béla fiú utód nélkül hunyt el, a hitbizományi alapítólevél értelmében a nagycenki hitbizomány birtoklásában őt öccsének, a Konstantinápolyban élő Ödönnek (1839-1922) kellett volna követnie. Az ő utódlási jogát azonban a másik két hitbizományi (felsősegesdi és iváni) ág birtokosai, Bertalan (1866-1943)34 és Károly (1853-1937)35 már 1914-ben megtámadták, arra hivatkozva, hogy Ödön az alapító- levél rendelkezéseivel ellenkező két házasságkötésével utódlási jogát (leszármazóira is kiterjedő hatállyal) elveszítette. Még a per jogerős lezárása előtt, 1921-ben az ellenérdekű felek családi egyezségre léptek. Ödön és gyermekei, Bálint (1893-1954) és Gusztáv (1889-1966) kijelentették, hogy nem illeti meg őket az utódlási jog a nagycenki

mentumok (azt nem tudni, hogy a cenki archívumból-e), részben Széchenyi Béla és Paur Iván révén, részben pedig id. Storno Ferenc (1821-1907) vásárolta meg azokat kiselejtezett „értéktelen papír”-ként. Storno Miksa: A Storno-család Széchenyi-gyűjteményének tárgyjegyzéke. Gróf Széchenyi István kéziratainak, valamint egyéb leveleknek közlésével. Sopron, 1938. 3. A Storno család Széchenyi István- gyűjteményének csak kisebb része maradt Sopronban (Soproni Múzeum), nagyobb részét 1978-ban Storno Gábor eladta a Magyar Vízügyi Múzeumnak (ma: Duna Múzeum). Kiss-Lukács Melinda: A Storno család Széchenyi-gyűjteménye. Megjelenés előtt.

30 Széchényi Viktor i. m. 132.

31 Béla kérését azzal indokolta, hogy a nagycenki ősi birtok, rajta a nemzetségi sírbolttal halála után hagyatéki osztály útján vagy más módon fel ne legyen darabolva, avagy idegen kézre ne jusson. A kérelmet lásd: MNL OL К 579. 497. cs. Gr. Széchényi Ferenc által alapított hitbizományok.

32 Széchényi Viktor i. m. 134. Béla - végrendelete szerint - náprádfai birtokát még 1911-ben eladta. A végrendeletet ld.: Kelemen István: Bonyodalmak Széchenyi Béla végrendelete körül (forrásközlés). In: Soproni Szemle 70 (2016/3) 336-341.

33 MNL OL К 579. 497. cs. Gr. Széchényi Ferenc által alapított hitbizományok.

34 Lajos dédunokája volt. Apja, Sándor 1913-ban történt halálával lett a felsősegesdi (ma Segesd) hitbizomány birtokosa.

35 Pál unokájaként - atyja, Kálmán 1914-ben bekövetkezett halála óta - az iváni hitbizomány birtokosa volt. Elmebetegsége miatt 1894-től gondnokság alatt állt.

8