Bank Barbara: Sopron 1956 - Sopron város eseményei a forradalom és szabadságharc alatt (Sopron, 2017)
Dokumentumok az 1956-os soproni forradalom történetéhez
kor ennek a röplapnak a kibocsátása megtörtént, a vádlott még nem volt a Soproni Városi Munkástanács elnöke. így a vádlott cselekvősége e röplap kibocsátásával és annak tartalmával semmiféle összefüggésbe nincs. d/ A védelem támadja az első bírói ítéletnek arra vonatkozó ténymegállapítását, amely a november 25-én Győrben tartott Megyei Munkástanácsi értekezlet lefolyásával és az ott elhangzott felszólalásokkal foglalkozik. A védelem szerint az e munkástanácsi értekezleten történtek a vádlott tevékenységével semmiféle összefüggésben nincsenek. Ez a támadás nem alapos. A vádlott tárgyalási vallomásában adta elő, hogy mint a Soproni Városi Munkástanács elnöke ő is megjelent a november 25.-i Győri Megyei Munkástanács értekezleten. Az értekezlet lefolyásáról november 26-án a Soproni Városi Munkástanács ülésén beszámolt. Ez alkalommal ismertette, Vadas és Sebő győri felszólalásait is. E felszólalások lényege az volt, hogy legkésőbb december 1-ig össze kell állítani, illetve meg kell választani a Megyei Munkástanácsot. Ugyanakkor szó volt a szabad szakszervezetek megválasztásáról is. E november 26-i Városi Munkástanácsi értekezleten történt meg a végleges munkástanács megválasztása, amely azután a Megyei Munkástanácsban küldöttek útján képviseltette magát. Ezek szerint a védelem a vádlott tárgyalási előadásával került ellentétbe, amidőn azt állítja, hogy a november 25.-i Győri Megyei Munkástanács értekezlet és az ott történtek a vádlott cselekvőségével semmiféle összefüggést nem mutatnak. e/ A védelem támadja az első bírói ítéletnek azt a ténymegállapítását is, amely a vádlottnak a december 8.-i Központi Munkástanácsi értekezleten elhangzott felszólalását tartalmazza. Ezzel kapcsolatban sérelmezi, hogy az első bírói ítélet nem a védekezésének megfelelően állapította meg felszólalásának lényegét. Ide vonatkozólag a Népbírósági Tanács utal arra, hogy az első bírói ítélet a vádlott felszólalásának a szövegét a nyomozati iratok között elfekvő, a rendőrség által beszerzett jegyzőkönyvi kivonat alapján állapítja meg. Az 1957. április 27.-i rendőri jelentésből kitűnően a Magyar Rádió a vádlott felszólalását nem közvetítette és így felszólalásának pontos szövege a Magyar Rádiótól nem volt beszerezhető. A Népbírósági Tanács álláspontja szerint az első bírói ítélet a vádlott felszólalásának a lényegét az iratok között elfekvő jegyzőkönyvi kivonat alapján helyesen tartalmazza. E jegyzőkönyvi kivonat megerőtlenítésére a 256
