Bank Barbara: Sopron 1956 - Sopron város eseményei a forradalom és szabadságharc alatt (Sopron, 2017)
Dokumentumok az 1956-os soproni forradalom történetéhez
kapcsolatos kérdéseket tárgyalták meg A vádlott a sztrájk előtti napon az üzemben a délelőtti műszak dolgozói előtt kijelentette, hogy a Ruhagyár nem vesz részt a sztrájkban. Délután megjelent a Ruhagyárban Baranyai, a Városi Munkástanács elnöke, áram kikapcsolással fenyegetőzött és kijelentette, hogy szervezetten is meg fogják akadályozni azt, hogy a Ruhagyár dolgozzék és ha arra szükség lesz, még az üzemet is szétverik. Baranyaiék erőszakos fellépése azután a Ruhagyár sem dolgozott a két napos sztrájk idején. Az MSZMP szervezésével kapcsolatban, amikor Kaube párttitkár bejelentette a vádlottnak a pártszervezet megalakulását, vádlott azt mondotta, hogy ez ellen nincs semmi kifogása, ebbe ő nem szólhat bele. Ilyen körülmények között sem ez, sem pedig az előbbi nem volt a vádlott terhére megállapítható. A vádlottnak úgy cselekményében, mint személyében rejlő társadalmi veszélyesség nagyfokú. Oly mozgalomban tevékenykedett, amely államrendünk megdöntését és a kapitalizmus visszaállítását tűzte ki célul. Magatartásával oly légkör kialakulásához járult hozzá a gyárban, amely hosszú ideig gátolta a törvényes rend megszilárdulását. A büntetés kiszabásánál a Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa enyhítőként vette figyelembe a vádlott büntetlen előéletét, családos állapotát, részbeni beismerését, míg súlyosító körülményt nem észlelt, így a rendelkező részben írt börtönbüntetést tartotta alkalmasnak vádlott cselekményével és személyében rejlő társadalmi veszélyességével arányban állónak, valamint a büntetésnek a Btá.421 50. §-a szerinti céljainak az elérése érdekében is. A bűncselekmény természetére tekintettel a Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa érdemtelennek tartotta vádlottat egyes állampolgári jogainak gyakorlására, ezért a BTá. 40. §. 2. bekezdés a-d./ pontjaiban felsorolt jogok gyakorlásától nyolc évre eltiltotta. A vagyonelkobzás kimondása a BHÖ. 11. pont 5. bekezdésén, a közbiztonsági őrizetben, illetve az előzetes letartóztatásban eltöltött időnek a beszámítása a Btá. 54. §. 1. bekezdésén, a bűnügyi költségekben való marasztalás pedig a Bp. 244. §. 1. bekezdésén alapszik. A védelem a tárgyaláson hivatkozott arra, hogy az ügy nem tartozik a népbíróság hatáskörébe. Ebben a tekintetben a Megyei Bíróság Népbírósági 421 Btá - Büntető törvénykönyv Általános rész 184
