Bank Barbara: Sopron 1956 - Sopron város eseményei a forradalom és szabadságharc alatt (Sopron, 2017)

Dokumentumok az 1956-os soproni forradalom történetéhez

Szavazás után a bizottság az urnába bedobott szavazó cédulákat összeszá­molta és az eredményről a dolgozókat tájékoztatta: Ábrahám Sándor Lakfalvi Róbert Erdős Miklós Zékány Zoltán Rebitz Máté 32 szavazat 22 szavazat 12 szavazat 1 szavazat 1 szavazat Összesen leadott szavazat: 37, érvénytelen 3. Megválasztott tagok: Ábrahám Sándor Póttag, helyettes: Lakfalvi Róbert Jámbor László üdvözli a választ és reméli, hogy Ábrahám Sándor a hozzá fűzött reményeket a legmesszebbmenőkig beváltja. Közben megérkezik a Városi Munkás Tanácsok Intézőbizottságának elnö­ke Baranyai polgártárs. Miután a győri központ úgy határozott, hogy a soproni üzemvezetőség munkástanácsa a fennálló rendelkezések értelmében nem szükséges, Ba­ranyai polgártárs szól a kérdéshez és kihangsúlyozza, a munkástanácsok létének fontosságát. Tekintve, hogy munkástanácsok országosan a legszé­lesebb népi alapokra helyezkedve választódtak meg, szükségesnek tartjuk, hogy minden üzemben működjenek a munkástanácsok. Vannak vállala­tok, ahol csúcsszervek vannak, akik a gazdasági és egyéb kérdésekben irá­nyítják az üzemet, de ez nem zárja ki a helyi munkástanácsok szükségessé­gét. Szükség van rájuk azért, mert ez új szervezet, amelynek feladata, hogy minél szélesebb rétegekbe tömörítse a dolgozókat. Nem hivatali szervvé akarják kiépíteni, hanem célja, hogy a dolgozói nép érdekeit képviselje. Úgy is mondhatjuk, hogy forradalmi szerv, mert a forradalom hívta életre. Szükséges, hogy minden üzemben működjék azért, mert a szervezeti fel­építés a legdemokratikusabban történt. A kormányszervek részéről történt intézkedések nem véglegesek. A budapesti szervezet tárgyalásokat folyta­tott és folytat a kormánnyal. Hogy ez ideig eredményeket még nem tudtak elérni, nem a munkástanácsok hibája. 142

Next

/
Oldalképek
Tartalom