Dominkovits Péter: A petőházi Zeke család levéltára (1283-1803) (Sopron, 2017)

Dominkovits Péter: A petőházi Zeke család levéltára (1283-1803)

egy generációval korábban első generációs megyei birtokosként rögtön a törvényhatóság egyik középbirtokosaként berobbant, az alis- páni hivatalt is viselt Megyery Imre utóda, kora jól ismert befolyásos ügyvédje, Megyeiy Zsigmond, aki majd jó időzítéssel és dominusz váltással Esterházy Miklós politikai körében vált országosan ismertté. Második köznemesi patrónusként az ő sógorát, Nagy Lászlót nevezte meg Zeke György a végakaratában. A patrónusok megnevezését követően hasonló fontossággal hangsúlyozta szellemi végakaratának azon részeit, amelyek gyermekei katolikus hitben történő neveltetését, valamint az iskoláztatás fontosságát emelték ki. Mindennek keretében egyfajta életvezetési jó tanácsként hagyta, hogy gyermekei „a tanulásban serények legyenek és kevés jószágokat ne tékozollják...”7

A Zeke család petőházi ágát megalapító I. Györgyöt követő negyedik generáció időszakában, Zeke I. István személyében, mind a magánélet, mind a birtokviszonyok síkján, mind a hivatalviselés terén jelentős változások mentek végbe. Házassága már önmagában jelezte a helyi nemesi társadalmon belüli rangemelkedést, ugyanis 1652-ben a gr. Nádasdy Ferencnek olykor familiárisi szolgálatokat is teljesítő Bezerédy György, Sopron vármegyei alispán Judit nevű leányát vezette oltár elé. Hitvesének nagyon jelentős összeget, 1000 ft-ot kötött le jegyajándékként, de ezt nem készpénzben tette, hanem a Szentmiklós mezőváros határában, az Ikván álló malmot kötötte le ezen érték erejéig, azzal a záradékkal kiegészítve, amennyiben ez nem lenne elegendő, úgy ő petőházi javaiból a fennmaradó összeg erejéig lefoglalást tehet. Valójában a család ezzel a friggyel került Zeke I. István révén a megyei kereteknél tágabb, Sopron-Vas-Zala súlypontú, nyugat-dunántúli, immáron nem csak egy-egy megyéhez, de egy tágabb régióhoz kötődő birtokos nemesség alsó rétegébe. így a család a középbirtokos nemesség alsó rétegébe került, amely státuson nem változtattak a Zeke II. István, majd Zeke József időszakában végbement beházasodásokkal, birtokadásvételekkel, birtokcserékkel bekövetkezett birtokmozgások sem. Nem ez volt az első eset, hogy a nagy múltú kiterjedt rokonsági körrel, birtokállománnyal rendelkező dunántúli család, a Bezerédyek és a Zekék között házassági rokonsági kapcsolat jött létre. Még 1638 februárjában Bezerédy György János öccse oltár elé vezette Zeke György Orsolya nevű leányát, a fent említett Zeke I. István húgát.8

7 MNL GYMSM SL, Zeke cs. It., 1. d., fasc. 2. No. 38. A végrendelet közölve, Horváth - Dominkovits, 2001. No. 8.

8 Bezerédy János levele Bezerédy Györgyhöz, Felsőszeleste, 1638. jan. 1. Az esküvőt 1638. február 14-én, Petőházán tartották meg. MNL GYMSM SL, Sopron vármegye levéltára. IV. A. 1. b. Sopron vármegye nemesi kis- és közgyűlésének iratai, 1. d., 1638. pali.

6