Dominkovits Péter: A petőházi Zeke család levéltára (1283-1803) (Sopron, 2017)
Dominkovits Péter: A petőházi Zeke család levéltára (1283-1803)
tett be a birtokgyarapítás, ezzel a régió középbirtokos nemességébe történő bekerülés. Mindezt bizonyítja, hogy Zeke II. István 1720-ban lemondott az oldalági rokonságnál zálogban lévő Pozsony megyei birtokainak visszaváltási jogáról, hisz extenzív birtokgyarapításának hatókörében, immáron Sopron, Vas és Zala megyékre koncentrált. 1723-ban nyilvános árverésen 800 ft-ért vásárolta meg az örökös nélkül elhunyt Vinkovich János harmincados halálával a Kamarára háramlóit Zala megyei Kazaháza puszta felét. A török háborúk lezárulásával a nemesség városba költözésének, ottani egzisztencia építésének, ingatlanszerzésének korábbi alapvető motivációja alapvetően megváltozott. Asylumból az a reprezentáció, a társadalmi érintkezés egyik központja, valamint a gazdasági érdekérvényesítés helye lett. A vagyonszerkezeten belül a városi házak, paloták, ingatlanok felértékelődtek. Sajnos inventáriumok hiányában a két kultúra, a vidéki birtok, a városi nemesi ingatlanok összevetése a Zeke család esetében nem tehető meg, ugyanakkor a Sopron városi ingatlan birtoklás fontosságát az alábbi tény is érzékelteti. 1721 novemberében Zeke II. István Sopron külvárosában fekvő atyai házat 1800 ft-ért és 8 arany áldomásért eladta, de a rákövetkező esztendőben 3000 rajnai ft-ért és 100 aranyért megváltotta fajszi Ányos Zsigmond belvárosi házát, amely a Templom utcában Horváth Zsig- mond árvája és Pavcsics sörfőző özvegye épületeinek szomszédságában feküdt. Zeke II. István legnagyobb birtokvásárlására 1737-ben került sor. Ekkor 14.000 ft fejében Adelffy János udvari kancelláriai tanácsostól megvásárolta gr. Ferdinánd Caraffa pinnyei és szécsényi birtokait, továbbá hozzájutott gr. Caraffa a Vas megyei Tótságban fekvő, még Kövér Pál által néki zálogolt javakhoz is. Ez a birtokszerzés ugyanakkor már meghaladta a család teherbíró képességét is, így 1739 januárjától adóssági pert vont maga után. Az 1739-ben elhalálozott Zeke II. István, József fiának - aki a család fiági hatodik generációját képviselte - pályája atyjáéhoz hasonlóan indult. 1707-1711 között a soproni jezsuita gimnáziumban tanult. Nem kizárható, hogy 1714/1715 során egyetemi stúdiumok miatt tartózkodott Nagyszombatban. A vármegyei közéletbe apja pártfogásával került be. Az 1725. december 6-i, Nemeskéren megtartott tisztújító közgyűlésben gr. Esterházy János főispán az ifjú Zekét Niczky Lázárral és Tallián Zsigmonddal egyetemben táblabírónak nevezte ki. 1732 januárjában alig másfél évvel apja alispánná választását követően Zichy Ádám megürült helyére őt a törvényhatóság rendjei adószedővé/perceptorrá választották, mely hivatalt 1739-ig viselte. Az 1743. évi tisztújításon már egy kormányhivatal területi 12
