Csorba László: „Magyarország csillaga" Széchenyi István - 225 éve született a sopronnyéki kerület '48-as képviselője. Rövid pályakép (Sopron, 2017)

A forradalmi kormány minisztere

104. 1848. július 2-ára összehívott országgyűlési követek terme a pesti Redoute (mai Vigadó elődje) épületében kon meggyőződésében gyökerezett, hogy a magyar átalakulás bécsi fenyegetettségét kizárólag mi magunk tudjuk „elszakadási viszketegségeinkkel” valósággá változtatni. Hirdette, hogy csakis a magyar „provokáció” válthatja ki az ellenforradalmi visszacsa- pást. Ezért kardoskodott amellett, hogy a minisztérium ne szabjon feltételeket az úgy­nevezett olasz segély - az itáliai nemzeti mozgalmak eltaposására bevetett birodalmi haderő számára kért újoncmegajánlás - ügyében. Ebből a szemszögből látta veszélye­sebbnek például Kossuth miniszterségét, mint a horvát nemzeti mozgalmat az udvar abszolutista céljai érdekében kihasználni törekvő Josip Jellacic altábornagy kinevezését horvát bánná. Magukat a nemzetiségi mozgalmakat a sopronnyéki választókerület képviselőjeként a népképviseleti országgyűlést is látogató gróf nem kizárólag magyarellenes lázadások­nak tartotta. Elismerte, hogy „a felébredt nemzetiség geniusa szerint” megvan a horvá- tok igazsága is; a kibékülést velük a pánszláv veszély elhárítása miatt sürgette, örömmel konstatálva, hogy „szintén a dynastiára” orientálódnak. A szerbekről azonban másként ítélt; Blackwell angol megbízott megdöbbentő híradása egy kései, bizalmas visszaem­lékezésében kivételes plasztikussággal állítja elibénk a közéleti aktivitásának utolsó hónapjait élő gróf alakját: „Steffel, mint tudja, szerette a szóvicceket - írta az angol exmegbízott magyar barátjának, Zichy-Ferraris Emánuel grófnak -, és gyakran csinált

Next

/
Oldalképek
Tartalom