Csorba László: „Magyarország csillaga" Széchenyi István - 225 éve született a sopronnyéki kerület '48-as képviselője. Rövid pályakép (Sopron, 2017)
A forradalmi kormány minisztere
в—— A miniszter Széchenyi munkásságának ismertetése nem kíván hosszú lajstromot. Egyfelől a politikai helyzet állandó váltakozása s az anyagi eszközök hiánya szabta rendkívül szűk körre egy olyan főhatóság működését, amely - feladatainak jellegéből következően - csupán békés, nyugodt körülmények között, hosszú távra tervezve működhetett az ország javára. Másfelől a gróf fentiekben vázolt idegállapotát a legvégsőkig megterhelte az a helyzet, amelyben szükségszerűen kellett olyan emberek kezében látnia a haza hajójának kormányát, akikétől ugyanakkor rendkívül lényeges kérdésekben eltért a véleménye. Javarészt emiatt kényszerült ugyanis a szakmai mellett politikai téren is tétlenségre - elveszítve így belső feszültségei ellensúlyozásának egyetlen hatékonyabb eszközét. 101. Eötvös József báró (1813-1871) Politikai felfogását ebben az időben minden korábbinál inkább az a meggyőződés uralta, hogy elkerülhető a vég, ha az itáliai és németországi változásokat kihasználva a dinasztiát — s ezzel a birodalom súlypontját - képesek vagyunk áthozni Budára. Hiba lenne eleve esélytelennek elkönyvelni (különösen a nádori Habsburg-ág többször felmerült trónjelöltsége vonatkozásában) Széchenyi - és minisztertársai - elképzelését, még ha tudva tudjuk is, hogy az események cselekvő részese nem láthatja úgy a valószínűségek későbbi valósággá változásának útját-módját, mint ennyivel - de csak ennyivel - bölcsebb utókora. Júniusban, Eötvös Józseffel együtt, minisztertanácsi küldöttként az Innsbruckban tartózkodó udvarral tárgyalt és komoly kísérletet tett elképzelése megvalósítására. Batthyány miniszterelnök helyetteseként, a jövendőre vonatkozó minden belső kétsége ellenére, a kormány többi tagjával együtt egy olyan, az áprilisi törvények alapján önrendelkezésének java részét elnyerő Magyarországért küzdött, amelyet csupán az uralkodó személye köt össze Ausztriával. Barátja, az ő rábeszélésére tárcát vállaló Esterházy Pál „király személye körüli” minisztériuma szerény, de nem jelentéktelen lépéseket tett az önálló magyar külügyek megteremtése felé - még ha az enervált herceg helyett elsősorban államtitkárát, Pulszky Ferencet illeti is ennek érdeme. A mind súlyosabb üldözési félelmekkel - a tömegek és a nemzetiségek véres lázadásainak részben valós, részben torzított rémképeivel - küszködő Széchenyi elsők között ismerte fel az önálló fegyveres erő felállításának, a nemzetőrség mielőbbi felfegyverzésének szükségességét. Indítványozta közbiztonsági gárda felállítását, körsáncok ásatását 82
