Csorba László: „Magyarország csillaga" Széchenyi István - 225 éve született a sopronnyéki kerület '48-as képviselője. Rövid pályakép (Sopron, 2017)

A "nemzet napszámosa" és a "legnagyobb magyar"

A társadalmi célú kezdeményezések mellett az 1840-es években végig megtaláljuk Széchenyi munkálkodásában annak a mozgalomnak a támogatását is, amelyre a hazai ipar- fejlesztés egyik legreményteljesebb lehetőségeként tekintett. Észak-Itáliában ismerte fel, mennyire hasznos lenne az ottani virágzó selyemmanufaktúrák hazai honosítása, illetve ennek mintegy „biológiai” előfeltételeként a szederfaültetés kezdeményezése országszerte és szűkebb pátriájában egyaránt. 1840. július 13-án nagy beszédet tartott Sopron megye közgyűlésében, mire - indítványára és elnökletével - a megye bizottságot küldött ki a selyemtenyésztés módozatainak tanulmányozására és elősegítésére. Ennek folyományaként indult meg a Sopron-Vasi Szederegylet szervezése, amely a város határában megfelelő telket vásárolt szedreskert telepítése céljából (ebben az ügyletben komoly szerepet játszott Széchenyi bizalmasa, Lunkányi János). Az egylet céljait ismertető nyomtatvány magas tipográfiai színvonala kellemesen lepte meg a grófot: „Éljen a Sopronyi Sajtó, de nem kevésbé a Correctorok, akár kik is voltak azok” - írta Bezerédj Pálnak, az egyleti választmány alelnökének, egyben ernyedetlen munkálkodásra szólítva fel őt és többi „magvat hintő” egyletbeli társát. Az 1841. július 26-i, soproni szederegyleti ebéden kifejtette: „oly intézet lép életbe, mely a hon legkülönb és szétágazóbb lakosit összesíti egybe, s legyenek ezek csak összesítve, mi nem egyéb, mint köziélek,

79. Sopron és környéke látképe, 1841