Csorba László: „Magyarország csillaga" Széchenyi István - 225 éve született a sopronnyéki kerület '48-as képviselője. Rövid pályakép (Sopron, 2017)
Híd, város, ország - A Duna mentén...
Az al-dunai vállalkozás nehézségeinek java része szerencsére éppen arra termett, hogy Széchenyi legyőzze azokat. Ha részletekben is, de végül a nádor által kezelt sóalapból ötszázötvenezer forintot sikerült kiutaltatnia, és nem is késett a látványos siker. A nádorasszonyról elnevezett Maria Dorothea gőzös 1835-ben már az első konstantinápolyi járat utasait fuvarozta az Aranyszarv-öböl felé. De a metternichi diplomácia csatornáit ez esetben igen jó ügyért „utilizálva” a gróf le tudta szerelni a robbantások miatt igencsak ideges, s ezért akadékoskodó török hatóságok ellenállását is. Bukaresti látogatása során pedig a nélkülözhetetlen román támogatást biztosította, amikor bizalmas kapcsolatba került a liberális reformokkal próbálkozó Alexandru Ghika havasalföldi fejedelemmel. Bár I. Ferenc császár hamarosan bekövetkező halálával az oly ígéretes munkálatok lefékeződtek, majd teljesen elakadtak, Széchenyi teljesítménye így sem volt kevés: közepes vízállásnál, tehát az év nem jelentéktelen részében a Duna immár nem volt „vak zsák” többé. Olyannyira hajózható, hogy újabb nagyobb lépéssel majd csak az 1890-es években jutott tovább a Vaskapu szabályozásának a „legnagyobb magyar” kezdette munkája. 5 /. Alexandru Ghika havasalföldi fejedelem Közben továbblendült a híd ügye is. A kiélezett érdekviszonyok nagy profitot sejttettek, s így éles versenyhelyzetet teremtettek. Széchenyi barátja, Sina György bankár 1837. február 17-én kért engedélyt a Bécs-Bécsújhely-Sopron-Győr (később Buda, illetve Trieszt) szakaszra, míg a Metternich államkancellár hathatós támogatását élvező Roth- schild-csoport (kapcsolatban a pesti Wodiáner és Ullmann céggel) három (!) napra rá a Bécs-Pozsony-Pest-Debrecen vonalra! Sina azért bizonytalanodott el hídügyben, mert az előmunkálati engedélyekről vitázó 1839-40. évi országgyűlés inkább a bal parti vasutat preferálta, márpedig ez esetben a Bécsből Pestre jutáshoz nem kell a híd! Mihelyt ezt fölismerte, Széchenyi minden erejével a bal parti vasútterv ellen fordult, sőt 52. Sopron-Wiener Neustadt között közlekedő Wien gőzmozdony és vasúti kocsik, 1849 42
