Csorba László: „Magyarország csillaga" Széchenyi István - 225 éve született a sopronnyéki kerület '48-as képviselője. Rövid pályakép (Sopron, 2017)
Családi örökség
/5. Magyar Nemzeti Múzeum, Slowikowski Adóm színes litográfiája Hajnóczy József pártfogóját és közeli elvbarátját. Leveleiről, melyeket a budai generális kaszálóréten - a mai Vérmezőn - lefejezett kiváló gondolkodónak, a reformkor legjelesebb előfutárának iratai között foglaltak le, ugyan semmi terhelőt nem állapított meg a rendőrség, ám a terror légkörében a fenyegetettség kínzó élményétől nemigen szabadulhatott a - másfelől - alkatilag búskomorságra hajlamos, s felesége súlyos betegsége miatt az 1790-es évek második felében egyre mélyebb depresszióba süllyedő férfi. S ahogyan a gracilis szépségű asszony - „az imádandó, páratlan Júlia”, a „testet öltött angyal”, ahogy leveleiben nevezi - lassan-lassan fölépült bajából, úgy vette át mindinkább a gróf lelkivilágában a szabadelvű eszmék helyét a korlátlan tekintélytisztelet, a merev udvarhűség s a már-már a bigottság határát súroló, intenzív katolikus elköteleződés. A terror múltával azután Széchényi Ferenc újra hivatalt vállalt: a régi századfordulón az említett somogyi főispánság mellett a hétszemélyes tábla - az akkori legfelsőbb törvényszék - bírái közé, továbbá a királyi főkamarásmester méltóságára emelkedett. Egy évtizedig viselte megtisztelő, de súlyos gondokkal, küszködésekkel is járó hivatalainak a terhét. Politikai irányvonalát a magyar rendi igényeknek s a bécsi elvárásoknak ahhoz hasonló egyeztetési kísérlete jellemezte, amilyenre Habsburg József főherceg törekedett több mint fél évszázados nádorságának idején. A magyar „szeparatizmus” veszélyét ugyan sikerrel háríthatta el a császár öccsének a legfőbb hazai közjogi méltóságba történő ültetése, de az abszolutista - tehát a magyar politikai élet rendi alkotmányos kereteinek felszámolására törekvő - birodalomirányítási koncepció támogatására a „magyar” Habsburg nem volt hajlandó. Az ő háttérbe szorulása érlelte meg Széchényi Ferenc lemondását hivatalairól 1808-ban. A hazafias ellenzék az udvar kiszolgálóját, a császár tanácsadói pedig - a felségsértéssel vádolt Vay Miklós tábornok pártfogója17
