Forradalmak sodrában; A Tanácsköztársaság Sopronban és Sopron vármegyében a kortársak szemével (1920-1921) (Sopron, 2014)

II. Jelentések - B. Gazdasági, pénzügyi, magánvállalati szféra

Források lehetőségét, amennyiben a napi biztosok működését betiltotta. Ezek helyébe lépett egy bu­dapesti kiküldött, ki intézetünket szocializálta és annak vezetését teljesen átvette. Az igazga­tóság ezen pillanattól fogva az intézet ügymenetébe sem aktíve sem passzíve részt nem vett. Különben is már 1919 április hó első napjaiban dr. Lukács Sándor,221 az intézet volt ügyve­zető igazgatója az igazgatóság előtt kijelentette, hogy a budapesti pénzügyi népbiztos „őt” Sopron város és vármegye részére „pénzintézeti biztossá” nevezte ki és hogy intézetünk lesz a direktórium bankja, dr. Lukács Sándor az intézet vezetőségét egy „fait accomlie” elé állí­totta, amiről a bank elnöke előzetesen tudomással nem bírt. IV. A kommün rendszer szellemének megfelelően a Tanácsköztársaság kormánya elrendelte nemcsak a takarékbetét és folyószámla követelések zár alá való helyezését, hanem lefoglalta még a feleknek a safekben lévő értékeit is, úgy mint arany, ezüst tárgyakat, érték­papírokat, bélyeggyűjteményeket stb. ezen értékekből a felek csak azokat kapták vissza, melyeknek értéke a 2000,- Koronát meg nem haladták. E célból a bankoknál külön bizottság leltározta a safeket. A bizottság tagjai szakértők voltak. A leltározás közben budapesti kikül­döttek jelentek meg a soproni pénzintézeteknél a célból, hogy az értékeket Budapestre szál­lítsák.222 A soproni közönség Schnell Alfréd,223 az Ojsztrák] Mfagyar] B[ank] főnökének, Kolbe Oszkár, a Pesti Magyfar] Ker[eskedelmi] Bank főnökének és Gergely István a Sopro­ni Takarékpénztár volt igazgatójának224 ügyes manővereinek köszönheti, hogy innen egyet­len értékpapír, de még egy gramm arany sem tűnt el. V. Az utalványozást illetőleg még megjegyzendő, hogy a direktórium időről időre az Állampénztár útján a Forgalmi Bankhoz nagyobb összegeket utalt át, melyeket a bank azután a direktórium terhére és annak utasítására kifizetett. A direktórium az utalványozásra a bank tulajdonát képező piros utalványait használta fel. A kiutalás egy ideig teljesen bank- szerűen történt, amennyiben a kiutalt összegre meg volt a kellő fedezet. Megesett azonban, hogy a bank kénytelen volt fedezet nélkül is pénzeket kiutalni és ez alkalommal is Schnell Alfréd úrnak, az Ofsztrák] M [agyar] B[ank] főnökének köszönhető, hogy a bankunkat anyagi kár a kommunizmus alatt nem érte. Sopron, 1920. július 27. Fiatvan Ferenc sfaját] kfezűleg]. Deutsch Győző s[aját] k[ezűleg]. igazgatósági elnök főkönyvelő Eredeti aláírásokkal ellátott gépirat, tis^tá^at. 221 A Soproni Takarékpénztár igazgatója, 1919-ben ellenőrző biztos. 222 Utána egy géppel átírt, kihúzott szövegrész található: „de Schnell Alfréd ...” 223 Schnell Alfréd az Osztrák—Magyar Bank, később a Soproni Általános Takarékpénztár R.t. soproni fiókjának vezetője 224 Javított szó, ereded „tolihibával”: „igazgatosaganak”. 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom