Forradalmak sodrában; A Tanácsköztársaság Sopronban és Sopron vármegyében a kortársak szemével (1920-1921) (Sopron, 2014)
II. Jelentések - B. Gazdasági, pénzügyi, magánvállalati szféra
Források lehetőségét, amennyiben a napi biztosok működését betiltotta. Ezek helyébe lépett egy budapesti kiküldött, ki intézetünket szocializálta és annak vezetését teljesen átvette. Az igazgatóság ezen pillanattól fogva az intézet ügymenetébe sem aktíve sem passzíve részt nem vett. Különben is már 1919 április hó első napjaiban dr. Lukács Sándor,221 az intézet volt ügyvezető igazgatója az igazgatóság előtt kijelentette, hogy a budapesti pénzügyi népbiztos „őt” Sopron város és vármegye részére „pénzintézeti biztossá” nevezte ki és hogy intézetünk lesz a direktórium bankja, dr. Lukács Sándor az intézet vezetőségét egy „fait accomlie” elé állította, amiről a bank elnöke előzetesen tudomással nem bírt. IV. A kommün rendszer szellemének megfelelően a Tanácsköztársaság kormánya elrendelte nemcsak a takarékbetét és folyószámla követelések zár alá való helyezését, hanem lefoglalta még a feleknek a safekben lévő értékeit is, úgy mint arany, ezüst tárgyakat, értékpapírokat, bélyeggyűjteményeket stb. ezen értékekből a felek csak azokat kapták vissza, melyeknek értéke a 2000,- Koronát meg nem haladták. E célból a bankoknál külön bizottság leltározta a safeket. A bizottság tagjai szakértők voltak. A leltározás közben budapesti kiküldöttek jelentek meg a soproni pénzintézeteknél a célból, hogy az értékeket Budapestre szállítsák.222 A soproni közönség Schnell Alfréd,223 az Ojsztrák] Mfagyar] B[ank] főnökének, Kolbe Oszkár, a Pesti Magyfar] Ker[eskedelmi] Bank főnökének és Gergely István a Soproni Takarékpénztár volt igazgatójának224 ügyes manővereinek köszönheti, hogy innen egyetlen értékpapír, de még egy gramm arany sem tűnt el. V. Az utalványozást illetőleg még megjegyzendő, hogy a direktórium időről időre az Állampénztár útján a Forgalmi Bankhoz nagyobb összegeket utalt át, melyeket a bank azután a direktórium terhére és annak utasítására kifizetett. A direktórium az utalványozásra a bank tulajdonát képező piros utalványait használta fel. A kiutalás egy ideig teljesen bank- szerűen történt, amennyiben a kiutalt összegre meg volt a kellő fedezet. Megesett azonban, hogy a bank kénytelen volt fedezet nélkül is pénzeket kiutalni és ez alkalommal is Schnell Alfréd úrnak, az Ofsztrák] M [agyar] B[ank] főnökének köszönhető, hogy a bankunkat anyagi kár a kommunizmus alatt nem érte. Sopron, 1920. július 27. Fiatvan Ferenc sfaját] kfezűleg]. Deutsch Győző s[aját] k[ezűleg]. igazgatósági elnök főkönyvelő Eredeti aláírásokkal ellátott gépirat, tis^tá^at. 221 A Soproni Takarékpénztár igazgatója, 1919-ben ellenőrző biztos. 222 Utána egy géppel átírt, kihúzott szövegrész található: „de Schnell Alfréd ...” 223 Schnell Alfréd az Osztrák—Magyar Bank, később a Soproni Általános Takarékpénztár R.t. soproni fiókjának vezetője 224 Javított szó, ereded „tolihibával”: „igazgatosaganak”. 72
