Forradalmak sodrában; A Tanácsköztársaság Sopronban és Sopron vármegyében a kortársak szemével (1920-1921) (Sopron, 2014)
II. Jelentések - E. Vallásügy, egyházi élet
Források eltávolíttatta az iskolákból. Zsigmond, papi vagyon biztos, ismételt felszólításra sem merte megengedni, hogy a vallásoktatás a szorgalmi időn kívül az iskolaépületben megtartassák; arra hivatkozott, hogy határozott rendeletek ezt tiltják. Azért a vallásoktatást három templomban és két apácaintézet egy-egy termében végeztük, ahogy lehetséges volt. A gyermekek első áldozását a szokott ünnepélyes módon megtartottuk. IV. A felekezeti iskolák april hó elején megszűntek. A tanügyi biztos <iskoláról iskolába járva> kijelentette, hogy az összes iskolák az állam tulajdonába mennek át és állami kezelés alá kerülnek. Az elemi rjomai] kathjolikus] tanítók fizetését mégis a Kathjolikus] Konventnek kellett előlegeznie. Az <évzáró> vizsgákat az év végén és a rendes osztályozást eltörölték; a szokásos jegyek helyett az évi értesítőkbe és bizonyítványokba csak annyit engedtek felvétetni, hogy az illető tanuló a követelményeknek megfelelt vagy nem felelt meg. V. Nagyon szorult volt a férfi és női szerzetesek helyzete, akiket a tanácsköztársaság kormánya felszólított, hogy állásukat elhagyva térjenek vissza a világba. Fáber Oszkár,380 a papi vagyonliquidáló bizottság elnöke, julius havában az egyes szerzetesházakat felkereste és nagy beszédben kifejtette, hogy a szerzeteseknek helyük nincsen a tanácsköztársaságban; de állami alkalmazást és fizetést helyezett kilátásba azoknak a rendtársaknak, kik fogadalmaikat megszegve világi pályára térnek. Az orsolyita apácáknak és az Isteni Megváltó Leányai szerzetesnőknek megígérte, hogy ők házaikban mint állami tanerők meg is maradhatnak, ha világi ruhát vesznek magukra és bizonyos nyilatkozat aláírása által fogadalmat tesznek, hogy a tanácsköztársaságnak alávetik magukat és annak rendeletéit teljesíteni fogják.381 A hűségesküt a tanácsköztársaság iránt már előbb vették ki a papságtól és a szerzetesektől. Most tovább menve határidőt tűztek ki, amely alatt a tanácsköztársaság kívánalmait a szerzeteseknek és szerzetesnőknek teljesíteniők kellett volna, vagy <ellenkezés esetében> házaikat el kellett volna hagyniok. A szorongatott szerzetesnők a válasz megadására382 halasztást kértek, miközben a tanácsköztársaság bukása véget vetett <a kínos helyzetnek és> ez áldatlan állapotoknak. A papság elleni ellenszenv tetőpontját akkor érte, mikor a fülesi plébánost, Szemelhkert <Antalt> ellenforradalmi vád alapján rögtönzött ítélettel a <soproni> törvényházban agyonlövették és éjnek idején a soproni rjomai] kjatolikus] temetőben minden szertartás elmellőzésével elásatták.383 E temetőt hallatlan módon megszentségtelenítették julius hó 4-én, midőn aznapon a rendes ítélkezési formák elhagyásával két, a nagycenki ellenforradjajomban való részvétellel vádolt ifjút, Szántó Robert tartalékos főhadnagyot és Fennesz Rezső vegyészmérnököt, ki mint piarista kispap besoroztatott a hadseregbe, kegyetlen módon a Sz[ent]t Mihály- temetőben kivégeztettek és ott azonnal elhantoltattak, ami iszonyú elkeseredést szült széles a városban.384 A plébános, ki erről a szörnyű tettről csak annak elkövetése után értesült, másnap a forradalmi törvényszéket felkereste, hogy e szentségtörő cselekedet ellen tiltakozzék, de nem volt képes a törvényszékhez férni. <A következő> napon385 e törvényszéktől 380 Fábet Oszkár (1879 Spalitz—1945 Bécs) tanár, piarista rendi szerzetesnövendék, a Tanácsköztársaság alatt az Országos Vallásügyi Likvidáló Bizottság vezetője. 381 Faber 1919. július 27-i, a vallásügyi likvidálás felülvizsgálatával kapcsolatos soproni látogatásáról (Szent Orsolya Rend, Isteni Megváltó Leányai, bencés, domonkos rend rendházai, bánfalvi kármelita nővérek kolostora, társaskáptalan ingatlanjai) több sajtóhíradás jelent meg; SVU, 1919. júl. 29., 3., uo. 1919. aug. 1., 3. 382 Többszörös átírással javított szó, eredetileg: megadásában (?). 383 Exhumálásáról, ünnepélyes gyásszertartásáról: SH, 1919. szept. 10. 3-4., a fülesi gyásznapról: SH, 1919. szept. 12., 2. 384 A mártírok exhumálása: SH, 1919. szept. 10. 385 Először Másnapon-t írt a városplébános, amit áthúzással, sor fölé írt betoldással javított. 124
