Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban; Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei (Sopron-Budapest, 2014)

A méltatlanul elfeledett Sopron városa

A méltatlanul elfeledett Sopron városa 5. Emlékfelirat a gyöngyösi Szent Korona Házban Kalandos története folyamán a Szent Korona Közép-Európa és a Kárpát-medence számos területére eljutott. Egykori tartózkodá­sának helyszínein ezt gyakran idézik fel emlék­táblák, feliratok, emlékművek vagy éppen róla elnevezett épületek - mint például Gyöngyösön a Szent Korona Ház, ahol a 19. század elején több ízben őrizték a koronát. Ez még számos olyan településen is így van, ahol nemzeti kin­csünk pusztán néhány napot töltött, semmiféle komolyabb szerephez nem jutott, sőt senki sem láthatta, hiszen ki sem vették a koronázási jel­vényeket őrző, gondosan lepecsételt koronalá­dából. Példának okáért így van ez - követendő és tiszteletet érdemlő módon - e sorok írójának szülővárosában, Veszprémben is. Itt ráadásul egy régebbi és egy újabb emléktábla hívja fel a figyelmet arra, hogy 1944 végi menekíté­se során egy katonai bunkerben egy hónapon át őrizték a felségjelvényt. Vagy a Sopronhoz közeli Győrben is, ahol 1645 áprilisától 1646 szeptemberéig a Püspökvárban talált mene- 4. A Szent Korona Ház Gyöngyösön dékhelyre a magyar korona, amely korábban 1440-ben, majd utóbb 1790-ben is megfordult rövid időre a Rába-parti városban. Külföldi és hazai korona-em­lékhelyeink sorában Sopron városát ez ideig méltatlanul elfeledték. Pedig történelme folyamán a magyar ko­rona négy alkalommal (1463, 1622, 1625, 1681) összesen majdnem hatvan napot időzött a városban. Ráadásul mindannyiszor kiemelke­dő szerephez jutott! Minderről a ma­gyar nagyközönség szinte semmit sem tud, sőt Sopronban is csupán két helyen emlékeztet felirat erre. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom