Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban; Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei (Sopron-Budapest, 2014)

Nemzeti kincsünk különleges közszemléje - 1622. július 12.

46. A magyar koronázási jelvények 1790-ben

O 47. A régi koronaláda, amelyben a 7 7. századtól 7 938-ig őrizték a koronázási jelvényeket

Péter koronaőr és Kinchy András várnagy hűséges szolgálatának tehát komoly eredménye volt! A Kassán, 1622. március 20-án felvett jegyzéknek megfelelően mindent ellenőrizhettek, majd a ládába visszahelyezhettek.

Ezt megelőzően még egy egészen különös dolog történt. A politikai elit tagjainak jelenlétében végrehajtott hivatalos szemlét és ellenőrzést ugyanis még egy újabb, immár valódi közszemle követte. Amint erről az említett német naplószerű feljegyzés és a történetíró Khevenhüller leírása tudósít, a koronát és a többi felségjelvényt Thurzó nádor a városháza ablakából a soproni Fő téren ösz- szesereglett tömegnek is egyenként felmutatta. Nyilvánvalóan az ott összegyűltek nagy ovációja és lelkesedése közepette.

A Szent Korona történetében ilyen különleges formában végrehajtott hivatalos (rendi körben lezajló), majd szélesebb körű (a nép számára egy ablakon át megvalósított) közszemlére eddigi ismereteink szerint ekkor került sor először. Hasonlóról egyetlen koronázóvárosunkban sem tudunk. Pozsonyban például csupán a koronázási ceremóniákat megelőző napon vitték le a királyi várból a Szent Márton-dóm sekrestyéjébe a koronaládát, amelyet csak az egyházi

35

I