H. Németh István - D. Szakács Anita: Johann Wohlmuth soproni polgármester naplója 1717-1737 (Sopron, 2014)

H. Németh István: A város szolgálatában Johann Wohlmuth pályafutásának várospolitikai tényezői

H. Németh István

A két korszak trendjei teljesen eltérnek egymástól. A század második felében a város adószedőinek a visszafizetendő hátralékoknak a legjobb esetben is csupán egy tizedét sikerült az első évben behajtani, és ez az arány mindössze a teljes adósság 30 százalékáig ugrott fel. Ez azt jelenti, hogy ebben a korszakban a hátralékok 90-70 százalékát nem fizették be! A hátralékok növekedése, a városi polgárság fizetőképessége a következő évtizedekben is hasonló tendenciát mutat (lásd 3. sz. grafikon), jóllehet általános volt a 17. század legvégétől a városi adóterhek csökkenése.32

3. grafikon, Nagyszombat hátralékai (1695—1711)

Ha a diagram adatait megnézzük, kitűnik, hogy a 17. század utolsó éveiben a ki nem fizetett adó átlag 20-25% volt. Erre az alig 16 évre vonatkozó értéket az azt követő időszak háborúkkal és pusztítással teli évei okozták. Az adatokból kiszámolt trend szerint a város átlagos eladósodása e szűk két évtized alatt 25 százalékról 60 százalék felé nőtt, ami egyértelműen alátámasztja a városokról készült narratív források tudósításait, amelyek pusztításról és a lakosság csökkenéséről szólnak.33

A 17. századi városvezetéseknek — szinte mindegyik szabad királyi városra — érvényesnek tekinthető ez a kijelentés: az egyik legégetőbb, a kamarai biztosok által leginkább vizsgált problémája a felhalmozódott adósságok voltak. A néhol hatalmas, visszafizetésükre igen csekély lehetőséget nyújtó summa általában az adóhátralékok és a kifizetések miatt elzálogosított birtokokra terhelt kölcsönök összegéből állt össze. A városok helyzetét nehezítette, hogy a kamara a 17. század utolsó harmadától a korábbinál még erőteljesebben lépett fel, a katonai erőn kívül más eszközöket is igénybe vett a hátralékok beszedésére. A nagyobb hatékonyság kedvéért immáron megfelelő jogi alapokra helyezve, a hátralékokat a városok birtokainak lefoglalásával próbálták behajtani. A városok nehéz pénzügyi helyzetét az összes

32 SAB MMTr Dane IIIb/98-99., 101-107., 109-111., 113-114., 116-118., 120.

33 Németh, 2008/a.; Németh, 2008/b. Pozsonnyal kapcsolatban hasonló tendenciákra figyelhettünk fel: Németh, 2012/b.

14